Makó

Makói városnap: a nemzeti egység és a függetlenség ma is a legfontosabb


Gajáta Fanni – Makó

A városi zászló felvonásával kezdődött meg a Makói Városnap ma délelőtt, majd az ünnepi testületi ülésre invitálták a megjelenteket, melyen a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kicsinyek kórusa műsorát követően Farkas Éva Erzsébet polgármester és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a várost és annak lakóit a település születésnap alkalmából.

Diákok vonták fel a városi és a nemzeti lobogót.

– A városnak akkor van jövője, ha a múltat is megbecsüljük – hangsúlyozta Farkas Éva Erzsébet ünnepi beszédében. – Nagy álmok és nagy lehetőségek állnak a jövő városa előtt – tette hozzá. A polgármester kiemelte, hogy a városnapokon, méltó módon tudjuk megünnepelni a jelent. Beszédben kiemelte amakói telepesek által is alapított Igazfalvával való szoros testvérkapcsolatot, melyet Ihász János polgármester vezetésével 17 tagú küldöttség képviselt.

– Egy dologban lehetünk biztosak, a múltban – mondta Lázár János. Majd avval folytatta, hogy 1699 szimbolikus jelentést kaphat. – Ilyenkor nem csak a legjobbakat, hanem a legnagyobbakat is ünnepeljük. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: – A mai kor vezetőinek legfontosabb feladata, hogy megőrizzék a nemzet egységét és függetlenségét. Mint mondta, ahogy Makó 1699-es újratelepítése idején választani kellett az oszmán birodalom, vagy az osztrákok között, úgy a mai kor legfontosabb küldetése és kihívása pártállástól függetlenül minden magyar vezető számára, hogy képes legyen határokon belül és kívül megteremteni és megőrizni a nemzet egységét.

Budai László miniszteri dicsérő oklevelet kapott.

– Ahogy a 17. század végén és a 18. század elején választani kellett a jó és a rossz között, úgy kell választani ma a nemzeti függetlenség vagy a beolvadás között. Ez a kihívás ma legalább annyira aktuális, mint amilyen 1699-ben Makó újratelepítése idején volt. Az ország megválasztott vezetőinek a legnagyobb felelőssége és kihívása az, hogyan tudják a magyar nemzet országhatároktól független egységét, integritását, nemzeti szuverenitását, függetlenségét biztosítani, nemcsak politikai, közjogi, gazdasági, társadalmi, hanem különösképpen kulturális értelemben a mai kor kihívásai közepette. Az volt a kérdés, hogy a törökök kiűzése után önállóan folytatja életet az ország vagy a Habsburgokkal közösen. A dilemma következménye, hogy független Magyarországra van szükség, az adhatja meg a megmaradás jövőjét vagy pedig azonnal egy osztrák birodalomba kell belépni és velük közösen kell az országot felvirágoztatni – előbb fegyveres szabadságharc volt – utalt a Rákóczi szabadságharcra. Majd a felvilágosodás lett, amely számos oktatási, társadalmi, gazdasági, közjogi, politikai reformot hozott, és vezetett át a 18. századba, egy viszonylagos jóléthez, a magyar társadalom egy békés és nyugodt korszakába – tette hozzá.

A Maros melletti, a törökök kiűzése után elnéptelenedett, feldúlt településre visszatérő lakosságnak 1699. május 7-én kelt oklevelében a pozsonyi kamara 4 év adómentességet és szabad földfoglalást ígért. A mai Makó kialakulása és története ettől a dátumtól, az újratelepüléssel és az újjáépítéssel kezdődött meg.

Lázár János hangsúlyozta, a választási lehetőségek nem tűntek el a korral, hiszen értesülései szerint van olyan makói, aki 150 milliós jövedelmet kapott. Akik ezt adták neki – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, azok nem tudtak különbséget a jó és rossz, a becsületesség és a becstelenség között. A városvezetésnek meg kell mutatnia a városban élők számára, a kitüntetettek személyes teljesítményén, életútján keresztül, hogy szerinte mi a jó és a rossz közötti különbség. Azt, hogy mi különbözteti meg a teljesítményt a törtetéstől, a hamist az igaztól, különbséget kell tenni a gyávák és a bátrak között, becsületes és becstelen között – fogalmazott.

Bíró István négy magyar honvédot bújtatott 1944-ben.

Az ünnepi ülés második felében köszöntötte Farkas Éva Erzsébet és Lázár János Bíró István nyugalmazott pedagógust, aki azért kapott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, mert 1944-ban – 17 éves korában – négy magyar honvédot is bújtatott városkörnyéki tanyáján, dr. Tiszlavicz László főorvost egyetemi tanári kinevezése alkalmából, valamint Budai Lászlót, a Makó Járási Munkaügyi Központ vezetőjét, aki a térségi közmunka megszervezése során végzett példaértékű munkájáért kapott miniszteri elismerő oklevelet.

Dr. Tiszlavicz Lászlónak egyetemi tanárrá történt kinevezéséhez gratuláltak.

Az ünnepi testületi ülés befejezéseként Gilicze János nyugalmazott levéltári főtanácsos, helytörténész Makó és Igazgazfalva kapcsolatát bemutató előadását hallhatták meg az érdeklődők. Ihász János, Igazfalva polgármestere elmondta, Makó nélkül nem lenne múltjuk és jelenük sem. Megköszönte a testvéri együttműködést, hogy Makón mindig otthon érzik magukat. Hozzátette: ezt a baráti kapcsolatot szeretné erősíteni a jövőben is.