Makó

A technológia és a tapasztalat is kevés a makói palagáz kitermeléséhez


Magyarország nem hagyományos típusú földgáz- és kőolajvagyona lényegesen nagyobb, mint a hagyományos, mégsem érdemes amerikai jellegű palagáz-forradalomban reménykedni.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján olvasható ismertető szerint Magyarországon a gáz geológiai értelemben túl fiatal, vizes üledékekben található, valamint a nagy mélység és nyomás miatt drága csúcstechnológiát kellene használni a kitermeléséhez, a technológia jelenlegi határait feszegető módon.

A hagyományos gázvagyon 186,9 milliárd köbméternyi, amelyből 71,8 milliárdot minősít kitermelhetőnek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Ezzel szemben a nem hagyományos gázvagyon 4324,4 milliárd köbméter, amelyből 2386,55 milliárd a kitermelhető.
A nem hagyományos előfordulások esetén a lerakódott szerves anyagokból keletkezett szénhidrogének “bennragadnak” az alacsony áteresztőképességű kőzetben, és technológiai szempontból rétegrepesztés nélkül nem termelhetők ki. A jelenlegi ismeretek szerint a nagy mélységben elhelyezkedő telepek termeltetése nehéz és jelentős fejlesztéseket igényel.

Szabó György, TXM ügyvezetője egy sámánnal beszélget, amikor 2007-ben mintegy hetven tüntető jelképesen a Szent Korona birtokába vette a makói gázmezőt. MTI Fotó: Németh György

Magyarországon alapvetően az alföldi területeken lehet jelentősebb nem hagyományos földgáz-előfordulásokra számítani. Az új technológiákkal kinyerhető gáz után Berettyóújfalu, Hódmezővásárhely, Balaszállás, Makó, Mindszent és Szabadkígyós környékén folytak kutatások, de tömött homokkőzetekben fekvő gázra a Derecskei-árokban és Zalában is lehet számítani – erről az MTA Környezeti Elnöki Bizottságának legutóbbi ülésén beszélt Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) elnöke. A szakértő szerint a természeti adottságok alapján még további mennyiségek feltárására is van remény.

Ha a nyilvántartásokban szereplő kitermelhető vagyonnak csak néhány százaléknyi részét minősítik gazdaságosan kitermelhetőnek, akkor is 5000-9000 milliárd forintos értékről van szó – mutatott rá Fancsik Tamás. A vagyon hasznosításának előfeltétele fejlett bányászati technológia alkalmazása, és a kitermelési eljárások, megoldások költséghatékonyabbá tétele.

Pápay József mérnök, akadémikus szerint Magyarországon az a fő probléma, hogy a nem konvencionális művelési eljárások terén kevés a saját tapasztalat. Az eddigi mintavételi szám, körülbelül 10-12 nem konvencionális kút összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amennyit az Amerikai Egyesült Államokban mélyítettek az utóbbi 30-35 évben.

Az akadémikus szerint a kutatások pénzigényesek, a jelenlegi ismeretek alapján a nem hagyományos szénhidrogének kitermelése Magyarországon egyelőre csak a jövő lehetősége.