Makó

Lázár: 600 milliárd a gyorsforgalmi utakra


A jobbikos Novák Előd azt firtatta, hogy kezdeményezi-e a Miniszterelnökséget vezető miniszter Bódi Gábor infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár felmentését, amiért négy állása is van, így értékelése szerint elemi szinten sem tudja ellátni feladatát. Azt is kérdezte, hogy a helyettes államtitkár lemondott-e juttatásairól.

Lázár János jelezte, hogy a kérdésre részben írásban válaszol és ellenőrzi, hogy Bódi Gábor lemondott-e a “mellékesről”. Kifejtette: a törvény szerint hiába van több állása, több fizetést nem vehet fel, a nemzeti digitális program vezetőjeként pedig elismerésre méltó munkát végez.

Legény Zsolt (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek, vagyis az önkormányzatok nem köthettek volna szerződést a Quaestorral. Terveznek-e vizsgálatot az ügyben? – kérdezte.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: az önkormányzatok 8-10 milliárd forintot bízhattak a Quaestorra. Közölte, mindezt az Állami Számvevőszéknek van joga ellenőrizni, amit jelezni is fog Domokos László elnöknél.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza kapcsán beszélt arról, hogy az útépítés az Orbán-Simicska-háború áldozatává válhatott. Vitatta azt, hogy kartellgyanú merült fel az ügyben. Mi lesz a következő áldozat? A Szajol-Püspökladány közötti vasútvonal? – kérdezte, majd azt kérte, a keleti nyitás jegyében a kormány nézzen Keletre, legyen fontos a kormánynak Kelet-Magyarország.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, terveik szerint 2018-ig minden megyei jogú várost összekötik a gyorsforgalmi úthálózattal, erre 600 milliárd forintos alapot különítettek el a költségvetésben. Közölte, a fejlesztési tárca javaslatát várják, hogy Szolnok hogyan köthető be a gyorsforgalmi úthálózatba. Mint mondta, március 29-én zárultak le a tárgyalások az Európai Bizottsággal (EB), és ekkor vált kétéves küzdelem után világossá, hogy az EB nem kívánja támogatni a beruházást. Hozzátette: az EB nem látja indokoltnak a beruházást, illetve túl magasnak tartja annak költségeit, valamint 2013. október 31. és 2014 áprilisa között az EB regionális főigazgatósága több alkalommal is jelezte a kartellgyanút.

A miniszter megköszönte, hogy az MSZP felkarolt egy nemzeti vállalkozást a multinacionális nagytőke helyett. “Ez komoly evolúciós fejlődés az MSZP történetében az internacionalizmus helyett a patriotizmus irányba. Ez tiszteletre méltó dolog akkor is, ha Simicska Lajosról és a Közgépről van szó” – fogalmazott. A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 105 igen, 43 nem szavazattal elfogadta.