Makó

Múzeumba viszik a makói Ságvári-szobrot


Korom András – Makó

A szobor közterületről való elszállítását már Buzás Péter polgármestersége idején is kezdeményezte a makói Jobbik, gyakorlatilag visszhang nélkül. Az akkori – szocialista többségű képviselő-testület – ugyanis olyan határozatot fogadott el, miszerint akkor viszik el az ország egyetlen közterületi Ságvári szobrát, ha azt a Gerizdesen élők kezdeményezik.

A témával kapcsolatos riportunkból azonban kiderült, hogy környékbeliek többségének fogalma sincs arról, kit ábrázol a szobor, aki pedig a nevet ismerte, az csak tippelgetett, hogy Ságvári vajon ki volt és vajon mi köthette Makóhoz. Hát semmi, legközelebb Hódmezővásárhelyen járt, amikor munkaszolgálatos volt az ottani laktanyában. (Vásárhelyi tartózkodását egy, a Malom utca 6. szám alatti magánház falán egyébként emléktábla és dombormű hirdeti.)

Ságvári Endre, az illegális Kommunista Párt lapszerkesztője mellszobrát egyébként 1978. április 2-án vasárnap délben avatták fel. Hadik Anna szobrászművésznek nem ez volt az első makói szobra. Ő készítette a Pulitzer kollégium előtt 1972 óta álló Erdei Ferenc mellszobrot, illetve az 1975-ben avatott Mementót. Végrendeletében a fennmaradt alkotásai zömét megosztva a csurgói és a makói múzeumra hagyta.

Az avatón Ságvári Ágnes, a Fővárosi levéltár főigazgatója, Ságvári Endre húga valamint az akkor még jugoszláviai Ada város küldöttsége jelenlétében – a korabeli tudósítás szerint – Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Hogy mit, az sajnos nem szerepel a korabeli lapokban.

Korabeli tudósítás a szobor avatásáról.

A szobor eltávolításának ügyével a makói képviselő-testület Zeitler Ádám (Jobbik) települési képviselő javaslatára foglalkozik majd. Az előterjesztés szerint, mely a szerda déllőtt 9-kor kezdődő testületi ülés egyik napirendi pontjaként kerül a képviselők elé, a szobrot a József Attila Múzeumba szállítanák. Ennek udvarán egyébként nem ez lenne az első a szocialista korszak alkotásai közül, hiszen itt őrzik a makói egykori szovjet hősi emlékművet, de itt található az 1919-es szegedi emlékmű, azaz a “vasmanci” is.

A régi, már érvénytelen utcanévtáblát sem sikerült 25 év alatt eltávolítani.

A Ságvári-szobor ügyében nemrégiben Mucsi Tamás, a DK választókerületi elnöke is megszólalt. Azt mondta: Ságvári megítélése nem egyértelmű. Az tény, hogy antifasiszta fegyveres ellenálló volt,  és az is kiemelendő, hogy makói szobra az országban egyedülálló köztéri alkotás.

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint „Neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem ajánljuk, mivel értelmezésünk szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése alapján XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásához kapcsolható.”