Makó

Szabadon engedték a makói sólymokat


Bagyura János, az MME kerecsensólyom-védelmi programvezető elmondta, mindkét legyengült madarat még tavaly decemberben találták Makón. A röpképtelen, rossz állapotban lévő ragadozó madarakat a természetvédelmi őrök vitték be a Szegedi Vadaspark mentőközpontjába.

 Az állatorvosi vizsgálatok, valamint az egymáshoz közeli időpontok és a helyszín alapján elképzelhető, hogy fertőzés vagy akár mérgezés is lehet a háttérben, az elvégzett vizsgálatok azonban nem derítettek fényt a betegség pontos okára. A kerecsensólymot az állatkert munkatársai három napig mesterségesen táplálták, mindkét madár parazitaellenes kezelést kapott. Miután a madarak a kritikus első napokon túl voltak, állapotuk a gondos kezelésnek köszönhetően javult, ápolásukat az MME szakemberei vették át, hogy felkészítsék őket a szabadon engedésre.

A két tojót speciális ornitológiai gyűrűt kapott, ami segíti majd későbbi azonosításukat. A közelmúltban szabadon engedett – szintén a Szegedi Vadasparkban kezelt – parlagi sassal ellentétben a két sólymot nem látták el nyomkövetővel, mivel nem akarták a viszonylag hosszú ideig nem repülő madarakat a műszerekkel terhelni – közölte a szakember.

Bagyura János kezében a megmentett kerecsensólyom. MTI Fotó: Rosta Tibor

A vándorsólyom létszáma folyamatosan csökkent Magyarországon, előbb a solymászmadárként kedvelt madár fészkeinek kifosztása, majd az élő szervezetben felhalmozódó szintetikus rovarirtó szer, a DDT használata miatt. Több mint három évtizedes szünet után, 1997-ben találtak újra költőpárt Magyarországon a 74-120 centiméteres szárnyfesztávolságú madárból Magyarországon. A költőpárok száma ma már tíz felett van hazánkban.

 A kerecsensólyom az eurázsiai sztyeppék lakója, a Kárpát-medence a nyugati elterjedésének szélét jelenti. Valószínűleg ez a faj lehetett az ősi magyar hitvilág turulmadara, de ez sem mentette meg attól, hogy számuk vészesen megfogyatkozzon a 20. század második felére. Manapság a védelemnek köszönhetően 140 fölé emelkedett a költőpárok száma, az ázsiai országokban azonban továbbra is drasztikusan romlik a nagytestű faj természetvédelmi helyzete.

MH-MTI