Hírek

Lázár: Magyarország versenyképességét kell növelni az uniós forrásokból




Lázár János a Portfolio internetes gazdasági újság konferenciáján elmondta: a szűk európai uniós mozgástér közepette is az a cél, hogy a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint forrást úgy használjuk fel, hogy a magyar legyen a legerősebb, legversenyképesebb gazdaság Közép-Európában, és Magyarország visszaszerezze a vezető szerepét a régióban.
A miniszter kifejtette: szükséges és lehetséges, hogy az ország érdekeihez igazítsuk az EU-s szabályokat.  Az európai uniós diktátumok átültetése nem egyenlő az ország érdekével” – mondta.
 Megpróbálunk mozgásteret találni az érdekérvényesítéshez – tette hozzá, mert nem elég egyszerűen átvenni az uniós szabályokat, és lemenedzselni a pénzek kifizetését.

Az EU-s pénz eszköz, amelyet ügyesen kell fölhasználni, ezért van jelentősége a szabályozásnak – fejtette ki. Hozzátette: annyiban minden magyar önkritikus lehet, hogy elgondolkozik azon, az EU-s forrásokon kívül milyen fejlesztési eszközök állnak Magyarország rendelkezésére, és hogy e források nélkül mekkora gazdasági erőt képvisel ma Magyarország Európában, a világban és a regionális versenyben.

Lázár János szerint csökkenteni kell a bürokráciát, hogy ezzel is növeljük Magyarország versenyképességét. Szerinte „az egész magyar bürokrácia, államapparátus a gyanakvásra, a sikeresség elgáncsolására, a megregulázásra és a megfélemlítésre van fölépítve”. Ez hozzájárul ahhoz, hogy nem elég versenyképes a magyar gazdaság – tette hozzá.
 “Sokkal rugalmasabb lesz a közbeszerzési szabályrendszer, az intézményrendszer, az eljárásrend, az egész elektronikus alapon működik majd” – mondta.
Sokkal kisebb lesz a koncentráció, a lényeg, hogy mindenki hozzáférjen a forrásokhoz; „az élni és élni hagyni elv fog érvényesülni” – jelentette ki. Ez nagyon fontos a gazdaság fejlődése, az ország versenyképesség szempontjából – hangsúlyozta, azzal, hogy
vissza kell helyezni az államapparátushoz az EU-s források kifizetését.

„Egyértelműbb, tisztább, átláthatóbb a felelősségi viszonyrendszer”, ha egy minisztérium irányítja a folyamatot, nincs kiszervezve az egész egy “holt térbe” – mondta. Ez még akkor is igaz, ha komoly kételyek vannak Magyarországon az állam hatékonyságával kapcsolatban – jegyezte meg.

Szerinte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még növelte is a korrupciós kockázatokat és a bürokráciát, ahelyett, hogy mérsékelte volna.
A miniszter megjegyezte: nem híve az állami feladatok kiszervezésének. Állami apparátusra, jól megfizetett tisztviselőkre kell bízni a pályáztatást, olyanokra, akik a nemzeti érdeket képviselik, nem piaci érdeket vagy Brüsszel érdekeit.

 MH-MTI