Hírek

Ég és föld határán – a makói múzeumban


Oláh Nóra – Makó

Előbb a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – és Setényiné Rácz Gabriella tanárnő – növendéke, Mezei József Lajos kápráztatta el hegedűjátékával a szép számmal megjelent közönséget; produkcióját zongorán Benkő Zoltán kísérte. Tóth Tibor színművész pedig Kosztolányi versének elszavalásával járult hozzá az „összművészeti” hangulathoz.

Kevevári József, a Csongrád Megyei Iparszövetség elnöke köszöntőjében elsősorban személyes élményeit osztotta meg az érdeklődőkkel: azokat az impulzusokat, amelyeket Pataki Ferenc festményeinek nézegetése, tanulmányozása közben kapott, és amelyek megélésének köszönhetően még saját problémái is könnyebben jutottak el a megoldáshoz. A művész szavait idézve, „láthatatlan szálak kötik össze őket”.

Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János Múzeum igazgatója ehhez a gondolathoz – a művekben rejlő többlettartalmak elvitathatatlan jelenlétéhez – kapcsolta szakmai megnyitóbeszédét.

A képek üzenete áttételes, még a zen buddhizmus szellemi hatása is érzékelhető az alkotásokon. A látvány leképezése közvetett formában történik; inkább sejteti, mintsem konkrétan feltárja azt. A művész letisztult, egyetemes szimbólumokat alkalmaz, például a napsugaras házoromzatok indirekt módon megjelenített motívumkincsét, az égtáj- és keresztút-jelző egyenlő szárú keresztet, a szakrális utalású, ég felé mutató egyenlő szárú háromszöget, a középpont sárga színét. Személyes kötődések is fellelhetők a művek gondolatiságában, a szülők, illetve Kohán György festőművész iránti tisztelet. A természet formái is jelzésszerűen, csupán színbeli és felületkezelési utalásokkal tárulnak a néző elé, ahogy az ég és a föld, az élet és a halál találkozik… Az álomlátók és a művészek – Carl Gustav Jungot idézve -, a kollektív tudattalanból merítve képesek az ősélmény újrateremtésére; ezt az újrateremtést idézik most Pataki Ferenc festményei.

Nagy Imre a művész pályájának főbb állomásait is felvázolta a megnyitón. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János és Bernáth Aurél voltak a mesterei, ám korán rátalált a saját útjára, egyéni képi világára. Díjak sokaságával méltatták munkásságát, ezek elsősorban a közvetlen környezet (Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba) elismerései. Alkotói pályafutása mellett figyelemre méltó Pataki Ferenc művészetszervező tevékenysége is (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Szinyei Merse Pál Társaság, Magyar Festők Társasága, SZÖG-ART Művészeti Egyesület). 1978 és 90 között a Makói Grafikai Művésztelep rendszeres résztvevője volt.

A megnyitó ünnepség záró gondolatát maga Pataki Ferenc fogalmazta meg: Becsületesen úgy tudunk dolgozni, ha az égi és a földi dolgokat együttesen, harmóniában éljük meg…

A Földi-égi határ március 5-éig tekinthető meg a makói múzeumban.