Makó

Tetszhalott állapotban a makói gázkincs kutatása


Makó Híradó összeállítás

A becslések szerint mintegy ezermilliárd köbméternyi földgáz lehet a makói árokban, csak éppen az olyan palagáz formájában, mely kitermelési technológiája csak az Egyesült Államokban és Kanadában kiforrott. Ez a mennyiség egyébként mintegy 100 évre lenne elegendő Magyarország számára.

A makói árok alatt húzódó gáz akkor vált érdekessé, amikor a világpiacon rendkívül megdrágultak az energiahordozók, hiszen a földgázt csak óriási költségekkel lehet kitermelni.
Makón egyébként 6000 méter mélyen 200 Celsius-fokos gázt találtak, s egyetlen kút fúrása – sajtóinformációk szerint – ötvenmillió dollárba került.A földgáz ára azonban a világpiacon az utóbbi időszakban rendkívüli mértékben csökkent, éppen az amerikai palagáz kitermelés erőteljes növekedési miatt felfutott kínálatnak köszönhetően.

Egyelőre nem lesz palagáz Makón – eredmény nélkül járt le a kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. és a szerbiai Naftna Industrija Srbije jsc. (NIS) közös, három kút fúrására szóló projektje, amelyben a makói árokban kutattak volna palagáz után, így tetszhalott állapotba került a térség feltárása – írta a napi.hu.

Szabó György, TXM ügyvezetője egy sámánnal beszélget, amikor 2007-ben mintegy hetven tüntető jelképesen a Szent Korona birtokába vette a makói gázmezőt. MTI Fotó: Németh György


A Falcon magyarországi leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. (TXM) több éves előkészítés után még 2013 januárjában állapodott meg a három próbafúrásának határidejéről és finanszírozásáról az orosz Gazprom Nyefty többségi tulajdonában lévő NIS-szel, amely februárban 1,5 millió dolláros befektetéssel járult hozzá a költségekhez. Az akkori egyezség szerint a három kutat tavaly júliusig kell kifúrni, majd a határidőt az év végéig meghosszabbították.

A Falcon közleménye szerint a kiterjesztett határidőig is csak két kutat fúrt le és tesztelt a NIS, amivel a kanadai cég álláspontja szerint nem teljesítette a megállapodást. Szerződésszegés történt, a NIS nem folytatta a munkát, ennek lesz következménye – fogalmazott a Napi.hu kérdésére Szabó György, a Falcon igazgatóságának tagja, a TXM volt ügyvezetője. Értékelése szerint a NIS nem tett meg mindent a projekt sikere érdekében, ugyanis úgy állapította meg, hogy a két lefúrt kútból nem termelhető ki saját szabványai szerint gazdaságosan szénhidrogén, hogy – a TXM javaslata ellenére – nem alkalmazott hidraulikus rétegrepesztést.