Hírek

Lázár: idén 2100 milliárd forintot kell lehívni Brüsszelből


A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: 2014 decemberéig Magyarország 6880 milliárd forintot fizetett ki, egyedül a tavalyi évben 1863 milliárd forintot folyósítottak. Ezzel Magyarország a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló keret 80 százalékát fizette ki, amiből 75 százalékot Brüsszel már át is utalt. Lázár János szerint Magyarország ezen a téren az elmúlt két évben kifejezetten jól teljesített, az uniós források lehívásán dolgozó magyar stáb munkáját pedig Brüsszelben is méltatták.

Lázár János közölte azt is: a kormány akciótervet készít, amelyben minden tárca számára meghatározza, mennyi uniós forrást kell idén lehívnia. A miniszter elmondta, hogy az előző ciklusban nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítania a kormányzatnak az akkori regionális fejlesztésért felelős uniós biztossal, Johannes Hahnnal, és ezt az új biztossal, Corina Cretuval is szeretnék fenntartani, s arra törekednek, hogy rendszeres legyen a párbeszéd a magyar kormányzat, a fejlesztéspolitikai szakemberek és az Európai Bizottság között a 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszak sikeres lezárása érdekében.

Lázár János nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az uniós források tavaly is érdemben hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez, és erre idén is érdemi befolyással lesz, hogy Brüsszel milyen ütemben utalja a pénzeket, illetve a kormány milyen gyorsan folyósítja a forrásokat a kedvezményezetteknek.
A magyar tárcavezető a következő 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszak operatív programjainak (OP) jóváhagyásáról is egyeztetett Brüsszelben Corina Cretuval, s tudatta, hogy a bizottság a kormány által benyújtott OP-k közül hatot már “de facto” elfogadott, és ezeknél áprilisban megkezdődhet a pályázatok kiírása.

A miniszter elmondta, hogy a vidékfejlesztési, halászati, valamint a közigazgatás korszerűsítését szolgáló OP ügye maradt még nyitva. Lázár János tájékoztatott arról is, hogy a brüsszeli testület új közbeszerzési tervet is kért a kormánytól, amelyet decemberben küldtek el, a bizottság pedig “tárgyalásra és megvalósításra alkalmasnak” találta. Ennek keretében új közbeszerzési törvény és új végrehajtási szabályrendszer is készül Magyarországon.
“Elkerülhetetlennek gondolom, hogy Magyarországon új közbeszerzési gyakorlat alakuljon ki. Ennek egyik oka, hogy megkönnyítsük az európai uniós pénzekhez való hozzáférést, csökkenjen a bürokrácia. A másik oka pedig, hogy mindenki számára átlátható legyen az uniós pénzek kiosztási rendszere, elszámolható legyen, és lehetőség szerint a korrupciónak még a gyanúja se merüljön fel” – húzta alá Lázár János.

A miniszter kitért arra is, hogy még az idei évben szeretne pontot tenni az úgynevezett aszfaltügy végére, amelyben potenciálisan 100 milliárd forintnál is több pénz forog kockán.
A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban már jóváhagyott útépítési projekteket vett ismét elő, megállapítva, hogy a magyar pályázati kiírás szabálytalanul korlátozta a piaci versenyt, és azt javasolta, hogy ha Magyarország ezt elismeri, akkor a költségvetés fizessen 25 százalékos, 100-150 millliárdos úgynevezett korrekciót, büntetést.
Ezt a kormány nem fogadta el, mert egyrészt nem tartja méltányosnak, hogy korábban jóváhagyott projekteket nyitottak meg ismét, valamint úgy ítéli meg, egyes esetekben igenis jobb minőségű út épült, ha volt a közelben aszfaltgyár. Brüsszel azt kifogásolta, hogy egyes útépítéseknél csak olyan cégek indulhattak, amelyek rendelkeztek a közelben aszfaltelőállító teleppel.

A miniszter szerint egy 100-150 milliárdos büntetés a költségvetés számára is “kezelhetetlen” volna, és az érintetteket is be kellene vonni. Lázár János mindazonáltal úgy vélte, hogy a bizottság bizonyos mértékben méltányolni látszik a magyar álláspontot. A miniszter tudatta: a kormány meghallgatást kért a brüsszeli testülettől az ügyben, ám arra várhatóan március előtt nem kerül sor.
A politikus fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ha Magyarországnak korrekciót, büntetést is kell fizetnie, az összességében nem jelenti azt, hogy uniós források vesznének el, mert az érintett OP-kben a keretnél nagyobb összegre kötöttek szerződéseket, az a kérdés, hogy a központi költségvetésnek mekkora terhet kell emiatt vállalnia.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte: elkerülhető az ügyben a hosszadalmas pereskedés az Európai Bíróságon.

MTI