Makó

A makói emblémakirály különös végrendelete


Korom András – Makó

Grafikáit, hanglemezgyűjteményét, könyvtárát, lemezjátszóját és minden ingóságát a Makóra hagyja Szekeres István grafikusművész, tervező halála után – aki már tárgyalt is erről Farkas Éva Erzsébet polgármesterrel. Cserébe csak egy majdani emlékkiállítást kért. Az egyik folyóiratban emblémakirálynak nevezett, makói származású alkotó munkái közül a legismertebb a Maros-parti városban a triptichon, illetve Makó jelenlegi városcímere.

Az 1927. december 23-án Makón született Szekeres István Középiskolai tanulmányait a József Attila Gimnáziumban végezte 1941-1945 között. 1945-1949 között végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát. Diplomáját a Képzőművészeti Főiskolán szerezte meg, ahová 1949-1953 között járt. 1953-tól kezdve szabadfoglalkozású művész.

– Miután ingatlanom nincs, ezért ingóságaimat, így többek közt grafikáimat, 5-600 lemezből álló hanglemezgyűjteményemet, könyveimet és minden ingóságomat a városra hagyom -, hogy ezekből emlékkiállítást rendezzenek – természetesen csak a halálom után – árulta el hírportálunknak a 88 éves, a fővárosban élő alkotó.

Szekeres István hozzátette, tavaly elhunyt feleségével miért nem lehetett gyermekük: Fiatal korunkban, 1955-ben házasodtunk össze, albérletben laktunk, s annak idején ki volt kötve, hogy a gyermekünk születik, akkor távoznunk kell. Olyan nagy volt a lakásínség, hogy nagy kincsnek számított egy albérlet – mondta. – Egyszerűen nem volt más választásunk – tette hozzá.

Szekeres István, hiába él hosszú évtizedek óta Budapesten, ma is makóinak vallja magát. – Rengeteg barátom lakik és lakott a városban, a feleségem is makói volt, így számos dolog fűz és fűzött eddig is a városhoz, gyermek- és iskolaéveim kedves helyszínéhez. Bár alkalmazott grafikusként dolgoztam, a magam örömére mégis készítettem művészi grafikákat is, s ezeket több helyen, így Makón is  kiállították már. Remélem, hogy bemutatkozhatok velük még a városban – tette hozzá.

Szekeres Istvánt, aki könyvtervezéssel is foglalkozik, nem véletlen nevezte emblémakirálynak az egyik folyóirat. Azt is tudni lehet róla, hogy 1992-ben ő alkotta meg Makó jelenlegi városcímerét. Mint mondta: a makói levéltárban is kutatott a régi címer után, s ott derült ki, hogy volt valami hivatalos jele a városnak már az 1500-as évek második felében is, majd a török kor után is.
– A rendszerváltás után a makói városcímer volt az országban az első, a hagyományokon alapuló új címer, ezután még 360-at terveztem – tette hozzá.

Szekeres István azt is elárulta, hogy tavaly januárban elhunyt feleségével arról rendelkeztek, hogy miután mindketten távoztak – mert nem lesz, aki sírjukat majd gondozza – hamvaikat szeretett szülővárosuknál, azaz Makónál szórják a Marosba.