Makó

Az egyház a kistelepülések utolsó civilizációs végpontja


A Korona szállóban rendezett találkozón Lázár János saját tapasztalataira hivatkozva kijelentette: szakadéknyiak a különbségek a térség egyes települései között. Miközben Vásárhely és Makó az utóbbi időkben élni tudott a fejlesztési lehetőségekkel, a Makó környéki kistelepüléseket az elvándorlás, a kilátástalanság, a munkanélküliség, az elöregedés jellemzi, s ezzel és a megyei átlagnál nagyobb szociális kihívás jellemzi.

Balog Zoltán szerint most komoly esély kínálkozik arra, hogy az egyházi és az állami intézmények együttműködése végre átgondolt jövőkép alapján fejlődjék, s erre példának a köznevelési intézmények fejlesztését említette. Hangsúlyozta: a beruházások ott valósulhatnak meg, ahol szükség van rájuk, nem annak alapján születik egy fejlesztés támogatásáról döntés, hogy állami vagy egyházi intézményről van szó – ahogy történt az a korábbi kormányok idején.

Az emberierőforrás-miniszter szerint, számos kistelepülésen az egyház az utolsó civilizációs végpont, ahol nincs helyben lakó plébános vagy lelkész, ott a közösség hanyatlásnak indul. Hozzátette: a falvakban komoly közösségmegtartó szerepet töltenek be a háziorvosok is, akik legalább annyira hozzájárulnak az emberek lelki egészségéhez, mint a testihez.

Balog Zoltán bízik benne, hogy a hittanoktatás az erkölcstannal nemes versenyben jó pozíciókat ér el az általános iskolákban. Jól mutatja a helyzetet, hogy a bevezetése első évében az érintett szülők 56 százaléka a hittant választotta. Ha a következő években csökken ez az arány, az azt jelenti, nem sikerült az egyházaknak olyan vonzóvá és színvonalassá tenni a hittanoktatást, hogy a szülők vagy a gyerekek azt válasszák – tette hozzá a miniszter.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök arról szólt, hogy nem anyagi kérdés az egyházak feladata, hanem az összefogás és a stabilitás kérdése, s felhívta a figyelmet arra, hogy a makói általános és középiskolák kétharmada egyházi fenntartású.