Makó

Lázár János: a makói városvezetés már nem előre, hanem zsákutcába viszi a várost


Korom AndrásMakó

– Milyen összegű támogatásra számíthat a makói térség a 2014-20-as ciklusban? Makón 5 milliárdot emlegetnek, valóban ez az összeg? – kérdeztem Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, a makói-vásárhelyi térség országgyűlési képviselőjét.
– Ez elsősorban a makóiakon múlik. A kormány nem létszám- és területarányosan szeretné elosztani a vidékfejlesztésre szánt forrásokat, vagy a területi egységeknek jutó gazdaságfejlesztési támogatásokat. Az alapján fogunk dönteni, hogy az adott kistérség településein milyen program fogalmazódik meg. Az az elgondolás, hogy térségenként felosztják a keretet és mindenki egyformán kap, függetlenül attól, milyen munkát végez, még egy régi szocialista hagyomány. Erről szó sem lehet! Csak programokat fogunk támogatni! Az tehát, hogy a kormány mennyi támogatást ad az elkövetkező években és ezek segítségével milyen fejlesztések valósulhatnak meg Makón, azon múlik, milyen programot készít a város vezetése. Az, hogy ez a program milyen, elsősorban a polgármesteren és a képviselő-testületen múlik. Az pedig, hogy ki a polgármester és kik alkotják a képviselő-testületet csak és kizárólag a makóiak döntésén múlik. Az októberi helyhatósági választásnak tehát közvetlen hatása lesz arra, mennyi pénz érkezik a térségbe. A döntés a makói polgárok kezében van.

– Milyen szerepet kapnak a kis (mezőgazdasági) vállalkozások a jövőben?
-Az Európai Uniós fejlesztési támogatásokról Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten írt alá megállapodást. Ebben a kormány legnagyobb, történelmi sikere, hogy az előttünk álló ciklusban az uniós források jelentős részét a gazdaság fejlesztésére fordíthatjuk. Míg 2007 és 2013 között a rendelkezésünkre álló pénzösszegek csupán 16 százalékát tudtuk kis- és középvállalkozásoknak adni, most a 8200 milliárd forint 60 százalékával a gazdaságot erősíthetjük. A vállalkozásokon múlik majd, mennyire lesznek innovatívak, hogyan tudnak munkahelyeket létrehozni, milyen terméket állítanak elő, és hogyan képesek a piacra jutni. Mi mindenben támogatni fogjuk őket.
 
– Miniszter úr még államtitkárként több dolgot is megígért a makói választóknak, így például a könyvtár Makovecz-tervek szerinti átépítését, a Hagymatikum bővítését és az elkerülőút befejezését. Hogyan áll ezek előkészítése?
– Készül egy 15 pontos megvalósítási program, amelynek célja a Makovecz életmű teljessé tétele és megóvása. Az országban 12-15 olyan helyszínnel számolunk, ahol Makovecz Imre életművéből befejezetlen tervek maradtak. Ezek közül a makói könyvtáré van a legjobb helyen. Ez az építész egyik legjobban kiérlelt és előkészített terve, így a megvalósítás tényként kezelhető. Remélem, találok ehhez szövetségest a következő városvezetésben is. Megvalósíthatónak tartom az elkerülőút befejezését és a Hagymatikum bővítését is. Bízom benne, hogy olyan képviselő-testülete és polgármestere lesz a városnak, amely megkönnyíti, és nem megnehezíti ezek megvalósítását.

– Mire gondol?
Nézze, a kormány felajánlotta az együttműködését a Hagymatikum kapcsán annak érdekében, hogy a makóiaknak kevesebb helyi adót kelljen fizetniük a létesítmény fenntartásához. Erre azonban a város jelenlegi polgármestere és képviselő-testülete egyáltalán nem reagált. A Hagymatikum bővítése, fejlesztése csak abban az esetben lehetséges, ha egyúttal segítünk a makói polgároknak. Azért és úgy nem szabad bővíteni a Hagymatikumot, hogy helybélieknek még többet kelljen állniuk a fürdő veszteségéből. Ha a város és az állam meg tud egyezni a közös üzemeltetésben, akkor az állam kész hozzájárulni a veszteség finanszírozásához. De egyelőre nem látom a városvezetés fogadókészségét a megegyezéshez. Az elkerülőút pedig az elkerülhetetlen beruházások közé tartozik, mindenféleképpen meg fogjuk építeni.

– A magyarcsanádi-apátfalvi térség egyik várva várt fejlesztése az egykori Szent Gellért-híd újjáépítése. A megyei fejlesztési tervben szerepel, mit lehet róla tudni, miért fontos és mikorra lesz kész?
– A beruházás a határmenti együttműködés nagyon fontos és szimbolikus eleme lehet. Út- és hídépítésre, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésre fogjuk felhasználni a magyar-román határmenti együttműködésben rejlő forrásokat. Munkatársaim készen állnak találkozni a választások után az érintett önkormányzatok képviselőivel. Támogatjuk a híd megépítését, remélem, hogy a román partnereink is ezt teszik. A híd 2017-18-ra el is készülhet, ha az a magyar-román program része lesz.

– Hogyan tud a kormány segíteni a kistérség zömmel mezőgazdaságból élő munkavállalóinak? Lesz-e zöldségfeldolgozó üzem a térségben?
– Az uniós támogatások 60 százaléka a kis- és középvállalkozói szektornak jut, ahogy azt már mondtam, ezen felül azonban van egy 1200 milliárdos vidékfejlesztési program is. Utóbbinak ezúttal nem az a célja, hogy a települések főtér-rekonstrukcióját finanszírozzuk, hanem, hogy a mezőgazdasági vállalkozásokat munkahelyteremtésben, piacra jutásban, technológiai fejlesztésben támogassuk. A vidékfejlesztési program szintén közvetlenül a Miniszterelnökséghez tartozik, Kiss Miklós államtitkár felügyelete alatt. A program része a zöldség- és gyümölcstermesztés, illetve feldolgozás fejlesztése, de nem a nagy, hanem a helyi, kis zöldség- és gyümölcsfeldolgozók építését, korszerűsítését fogjuk támogatni. A makói-vásárhelyi választókerületben a térség mezőgazdasági jellege miatt abban az esetben lehet munkahelyeket teremteni, ha az agráriumot, azon belül is elsősorban a foglalkoztatás igényes ágazatokat megerősítjük, mert azok felszívják a munkaerőt. Mindemellett a két nagyváros Makó és Hódmezővásárhely iparfejlesztésében is van lehetőség.
 
– “Makó a rendszerváltozás óta sokat fejlődött, ezért köszönet jár minden helybélinek, ám új városvezetésre, új közösségi életre, megújulásra van szükség” – fogalmazott Farkas Éva, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjét és a párt képviselőjelöltjeit bemutató sajtótájékoztatón. Mit értett ezalatt?
– A makóiak rengeteg áldozatot hoztak annak érdekében, hogy jobb körülmények között éljenek. Ennek a 20-25 éves áldozatvállalásnak meg is van az eredménye, ezért minden makói köszönettel tartozhat a szomszédoknak, barátoknak és a makóiak közösségének. Az utóbbi időben azonban érződik, hogy a városvezetés elfáradt, nincsenek új ötletei, nincsenek új kezdeményezései, nem tudja, hogyan lehet megoldani a város problémáit. Úgy látom, hogy már nem előre, a jövőbe, hanem zsákutcába vezeti a várost, és fontosabbak a saját személyes hatalmi szempontjai, mint a város, a közösség fejlődése. Itt már nem a városi polgárságról szólnak a politikai programok, hanem egy retrográd, státuszkonzervatív, a jelenlegi makói hatalmi viszonyokat fenntartani akaró városvezetésről beszélhetünk, amely mindenféle megújulás, kezdeményezés elől elzárkózik. Azokat nem érti, és nem akar rájuk reagálni. Szerintem a jelenlegi városvezetés fölött eljárt az idő. Makó megérdemli, hogy egy lendületesebb, fiatalabb, több ambícióval, több tervvel rendelkező, hadra foghatóbb képviselő-testülete legyen. A kormány szövetségesként tekint Makóra, ehhez azonban arra van szükség, hogy a helybéliek olyan polgármestert válasszanak, aki szintén szövetségesnek és nem ellenségnek tekinti a kormányt – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a makói-vásárhelyi körzet országgyűlési képviselője.