Hírek

Felavatták a Makói Zsidó Emlékjelet – képgalériával


Korom András – Makó

– A magyar vészkorszak részben testvérgyilkosság volt: magyarok ellen követték el és magyarok vettek részt az elkövetésben  – mondta emlékbeszédében Lázár János, az 1965-ben lebontott neológ zsinagóga helyén Karsai Ildikó grafikusművész tervei alapján Bánvölgyi László és Bodó Jenő képzőművészek által készített monumentális üveg alkotás avatóján. A helyi dr. Kecskeméti Ármin Egyesület által megálmodott emlékjel létesítéshez a magyar kormány 10 millió, míg a makói önkormányzat 1 millió forinttal járult hozzá.

Megemlékezők.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: lét-, jog és közbiztonság akkor van, ha a közösség tagjai megvédik egymást s vigyáznak egymásra. – Ez nem csak erkölcsi parancs, de egyenesen a megmaradás föltétele minden közösség, így Makó városa közössége számára is. A történelemnek sajnos nem egyszer volt olyan sötét korszaka, melyben ezt az alapvető emberi tudást elfeledtük, elfeledtették velünk – utalt a vészkorszakra. – Különösen fájdalmas dolog, hogy ez nem csak a sötétnek nevezett középkorban vagy távoli évszázadokban, de egy bő emberöltővel ezelőtt is megtörtént. Oly rémisztően közel, hogy mind az áldozatok, mind a bűnösök képviselői köztünk élnek ma még – fogalmazott. – A vészkorszak tragédiájának de a vészkorszak bűneinek örökösei vagyunk egytől-egyig, mindegy hova, mindegy milyen családba születtünk. Ez nem család, hanem elsősorban nemzeti ügy – mondta.

Lázár János: “A magyar állam nem volt képes megvédeni saját polgárait.”

Hangsúlyozta: ma még sincs olyan konszenzus a vészkorszak kérdésében, melynek egy őszinte, szabad és biztonságos közösségben lennie kellene. – A holokauszt a magyarság nemzeti tragédiája. A több százezer megölt zsidó, köztük dr. Kecskeméti Ármin makói főrabbi, nem egyszerűen magyar állampolgár volt, hanem a magyar nemzet hű fia, a hazáját szerető hű hazafi, aki sosem árulta el hazáját, s akit végül a saját hazája árult el – emelte ki Lázár János. Hozzátette: a magyar állam egyes vezetőit súlyos személyes felelősség terheli a zsidók deportálásáért, saját polgáraik halálra ítéléséért. A magyar állam ugyanis nem volt képes megvédeni saját polgárait, s nem is követett el mindent, ami még a legnehezebb órákban is hatalmában állt volna. Ez a mementó erre is emlékeztet minket. Erkölcsi törvénnyé tesszük az emlékezés parancsát és a felejtés tilalmát. Erről a holokauszt emlékév és erről szól a mai makói emlékjel avatás – fogalmazott Lázár János.

Buzás Péter: “Ami a magyaroknak a Don-kanyar jelent, azt jelenti a zsidóknak Auswitz”.

Buzás Péter polgármester emlékbeszédében felidézte a makói zsidóság történetét majd azt mondta: amit a magyaroknak Doberdó, Isonzó, majd a Don-kanyar jelent, azt jelenti a zsidóknak Auswitz és Buchenwald.  A múlt üzenete a mának az, hogy a nemzetnek is és Makó közösségének is össze kell fognia.

Markovics Zsolt főrabbi azt hangsúlyozta, hogy akik emlékeznek a múltra – ahogy az avató résztvevői teszik -, azoknak van jelenük és jövőjük is.

Az emlékművet Lázár János és Urbancsok Zsolt, a dr. Kecskeméti Ármin Egyesület elnöke leplezték le.

További képeink az emlékjel avatóról: