Oláh Nóra – Makó

Friss ecsetvonásokkal vászonra vitt üde növényfoltok, a természetbe szinte besimuló ódon épületek, tárgyak, vízfelületek, emberalakok jelennek meg képein. Valamiféle vizuális szűkszavúság jellemzi: a képek egyetlen eleme sincs túlmagyarázva, mégis minden a helyén. Agyonfinomítás nélkül, ugyanakkor vitathatatlan arány- és formaérzékkel teremt egyensúlyt és harmóniát. Nyughatatlan lendületből is időtlen békét épít, darabos részformáiban is ott lakik a tapinthatóan anyagszerű valóság.

Alkotás közben.

Év közben a művésztanárok sajátos időzavarával küzd: az oktatómunka szükségszerűen háttérbe szorítja az alkotást, noha egy vérbeli festő számára bármely hétköznapi helyzet témát idéz. A környező települések iskolái között az úton, az autóbusz ablakából kinézve, egyik ihletően színes táj követi a másikat, de a megvalósítás legtöbbször a következő nyárig még várat magára. Ezért jelent számára szellemi-lelki felüdülést a részvétel a NATURA Marosmenti Művésztelepen, ahol elsősorban Balogh Gyula természetelvű festészete gyakorol rá a legnagyobb hatást.

Marosparti csend

Anikó vizuális doppingnak éli meg a táj látványát, lüktetését és atmoszféráját, a környezet folyton változó színeit és hangulatát. Ezért is különösen fontos számára a közvetlen tapasztalás, a „plein air”-élmény. Alkotás közben minden más feledésbe merül – ezeket a ritka, értékes, önfeledt pillanatokat idézik évről-évre bemutatott művei. Csoportos és egyéni bemutatkozások sora áll mögötte: Makón és a közvetlen térség nyújtotta alkalmakon kívül Budapesten, Szegeden, Kecskeméten és Löbau-ban (Németország) szerepelt már alkotásaival. A 2008-ban Szegeden, Nagy Gábor növendékeként végzett fiatal festő egyébként az alkalmazott művészet több ágával is foglalkozik, fantáziáját mindig más kihívás tartja éberen.

Bogárzói tanya II.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest