Makó

Magyarcsanád csak nyerhet a Szent Gellért híd újjáépítésével


Korom András – Magyarcsanád

A Magyarcsanádot húsz éven át, nyugdíjba vonulásáig polgármesterként vezető Farkas Jánosné szerint a magyarcsanádi Szent Gellért híd újjáépítése sokkal több annál, mint egy jól megtervezett műszaki létesítmény. Ez a híd a Maros mindkét oldalán lévő ország életében nagyon nagy változásokat hozna a romániai Nagycsanádnak és térségének, illetve Magyarcsanádnak, Apátfalvának és a makói térségnek is.
Aki most a határ egyik oldalán lévő Nagycsanádról Magyarcsanádra igyekszik, az Kiszombor felé 30 kilométeres kerülőt tesz, pedig a két Csanád a Maros két partján egymástól 3-4 kilométerre fekszik.

Farkas Jánosné – aki jelenleg települési képviselőként dolgozik a korábban általa vezetett kistelepülésen – szerint a híd újjáépítésének tervének (mely szerepel a megyei fejlesztési tervben, illetve a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-nél is, s Lázár János is megígérte megvalósítását) nem csak közlekedési jelentősége van. Igaz ez sem megvetendő, hiszen ha majd újjáépítik, akkor a romániai bánáti térségből érkezők ezen és a hozzá vezető úton át juthatnak el az M43-as autópályára. Onnan – ha majd azt is átadják – Románia más térségeibe, illetve Nyugat-Európába is.

– Egy ilyen beruházás más beruházásokat is ösztönöz – tette hozzá Farkas Jánosné, aki éveken át dolgozott azért, hogy az 1944-ben aláaknázott és egy villámcsapás miatt felrobban közúti híd újjáépüljön. – A kereskedelemben is hatalmas lehetőséget jelentene, hiszen a Románia felől érkezők ma is a Szeged előtti kistelepüléseken állnak meg vásárolni. Kiaknázatlan turisztikai lehetőségek is vannak a határ mindkét oldalán, melyek a térség felemelkedését szolgálhatnák. Régen – még Trianon előtt – ez a terület gazdasági, kereskedelmi egységet alkotott, a mai magyar részből az emberek földet művelni jártak át a folyó túloldalára. A szomszéd ország uniós csatlakozása óta pedig jelentősen megélénkült a határmenti forgalom, mely egyik jele, hogy a makói fürdőben rengeteg a romániai vendég.

Farkas Jánosné, háttérben a Marosban a Szent Gellért híd megmaradt pillérjei.

Farkas Jánosné mindezek tükrében nem érti Guba István polgármester legutóbbi sajtónyilatkozatát, miszerint a kormány másra is költhetné a pénzt, mint a magyarcsanádi hídra.

– Egy település életében a világon ritkán vagy sosem adódik olyan lehetőség, hogy több milliárd forintos beruházással az állam építsen olyan dolgott, amivel fantasztikus helyzetbe hozza az adott települést. A leendő építkezésnek egyébként éppen úgy konkrét haszna is lenne a helybéliek számára, ahogy volt az M43-as építésénél, melynél 80 magyarcsanádit foglalkoztattak több hónapon keresztül rendes fizetését. Mivel a faluban nagyon nagy – úgy tudom 20 százalék fölötti – a munkanélküliség, ezért ebből a szempontból is fontos volna, hogy a helybélieknek kenyeret biztosítson a hídépítés – mondta Farkasné.
Szerinte, ha Románia is a schengeni övezet tagja lesz, előtt-utóbb a bérek is kiegyenlítődnek a határ két oldalán.

– A szomszédban, azaz a nagyszentmiklósi körzetben munkaerőhiány van, míg nálunk munkaerő többlet. Ha a híd készen lesz, akár biciklivel is átjárhatnak majd a magyarcsanádiak, apátfalviak a szomszéd országba dolgozni. És a híd révén a Maros két oldalán lévő településeken élők rokoni, baráti kapcsolatai is ismét felerősödnek. Ez közös gondolkodást, fejlesztési elképzeléseket indíthat, így közös uniós pályázatokat is beadhatnak – sorolta az előnyöket.
Hozzátette: 2003-ban kezdődtek a híd újjáépítésének konkrét munkálatai, amikor a Magyar Közút Zrt. Phare-pénzekre pályázott, elkészült a tanulmányterve a közúti és a vasúti hídnak, majd Interreg pályázaton is nyert a Magyar Közút Zrt.. Azaz a híd és az oda vezető út, ahogy eddig, így ezután sem jelentene egy fillér kadást sem Magyarcsanádnak, de éppúgy profitálna belőle, ahogy a határ két oldalán lévő összes település.

+++

A magyarcsanádi volt Csongrád megye első vasbeton szerkezetű hídja, amelyet a szegedi Szent István téri víztornyot is megálmodó Zielinski Szilárd tervezett. 2010-ben, a magyarcsanádi határnyitás alkalmával Deutsch Tamás EP-képviselő is azt mondta, hogy néhány éven belül megépülhet. Már akkor is megvoltak az építmény engedélyes tervei, az ötletet támogatták a határ magyar és román oldalán egyaránt, csak a beruházáshoz szükséges akkor 6 milliárd forintra becsült összeg hiányzott. A Maros fölé tervezett százötven méteres hídon az elképzelések szerint két forgalmi sáv, járda és kerékpársáv is lesz. Igaz, hogy a magyar buzgalommal ellentétben a hídépítés eddig nem szerepelt a szomszédos Temes megye prioritásai között.