Makó

A Maros-part a makóiak Riviérája


Bojtor Boglárka – Makó

 – Ahogy a munka megengedi, lejövünk a partra a barátaimmal, ismerőseimmel. Azért szeretjük mert csend van és az sem utolsó szempont, hogy ingyenes. Itt sokkal szabadabb vagyok, mint a fürdőben, bármikor kimehetek a területről, és többször visszajöhetek egy napon – mesélte a csak keresztnevén bemutatkozó Brigi. – Szerintem több ágy kellene és külön stég a napozóknak is. Van arrébb egy, de onnan letiltottak minket, mondván, hogy az a csónakoknak van – tette hozzá.

Lépcső a Marosba. A melegben sokan megmártóznak a folyóban.

A kánikulában inkább a lombos fák alá telepednek le az emberek, majd három óra felé kifekszenek a napra és ott süttetik magukat. Akik rendszeresen kijárnak már olyan csoki barnák, mintha a tengerparton töltötték volna idejük nagy részét.
– Kora tavasztól késő őszig jó esetben, ha az idő engedi jövünk minden nap – mesélte három barátnő. – Itt mindig csönd van, és jó a levegő is. Végre negyven év után új lejárót is telepítettek, aminek nagyon örülünk. A partot viszont meg kellene erősíteni. Nagyon várjuk már, hogy lemenjen a vízszint, és lent a mederben tudjuk napozni – mondták.

Napozók a plázson.

Tóth Lászlóné, Kiss Sándorné, és Tamás Adrienn már gyermekkoruk óta ide járnak, szinte itt nőttek fel. Korábban gyermekeikkel, mostanság viszont unokáikkal szoktak itt közösen fürdőzni.
– Nagyon szeretek itt, szoktam fürdőbe is járni, nekem mindegy hol vagyok, csak víz legyen – mondta Juhász Bernadett, akinek a nyár a fürdőzéssel egyenlő. – Tavaly sűrűn jártam ide, idén sajnos most vagyok először. A barátnőmmel jöttünk, és úgy kellett vadásznunk két napozóágyat, szerintem abból több is lehetne, de ettől függetlenül meg vagyok mindennel elégedve.

 A nagy melegben jólesik a fák árnyékában.

A Maros-part homokos része tengerparti hangulatot idéz, ezért olyan kellemes az ottani sütkérezés, sajnos a homok egyre csak fogy, de szerencsére a látogatók száma nem csökken a területen.