Hírek

Az első makói hősi halott különleges családi fotója is látható lesz a világháborús emlékkiállításon


Korom András – Makó

Gyűjtést indított a makói József Attila Múzeum az I. világháború kitörésének centenáriuma alkalmából, melyen a Nagy Világégésből származó képeket, levelezőlapokat, tárgyi emlékeket gyűjtenek.
– Eddig nem túl sok tárgy került elő, hiszen régen történt mindez, s akik birtokában vannak ilyen családi relikviák, azok őrzik azt – árulta el Forgó Géza múzeumigazgató. A felhívás hatására azonban néhány az orosz és az olasz fronton készült fénykép beérkezett a múzeumba.

Ezek egyik legérdesebbje Szűcs Ferencet, az orosz frontra került az első makói hősi halottat ábrázolja. Mégpedig úgy, hogy annak halála után Homonnai Nándor jeles makói fényképész a bevonulásakor készített fotóját összemontírozta a felesége és a halála után született kisfia műtermi képével, így készült el a most a múzeumba került különleges, nagyméretű családi fénykép.

A háború első hősi halottja feleségével és soha sem láttott kisfiával. Homonnai Nándor fotómontázsa.

A múzeum birtokában van az a frontról írt levelezés, melyet József Attila első osztályfőnöke, Eperjessy Kálmán küldött haza. Édesanyjának az erdélyi Erzsébetvárosba címzett levelei is mind megvannak. Ezekből az előre nyomtatott, a katonai cenzúra által ellenőrzött lapokból nagyon sok minden nem derül ki, hiszen alig lehetett valamit írni, azon kívül hogy küldője jól van. Eperjessy egyébként 1914-ben bevonult, s ’18-ig szolgált. Leveleiből kiderül, hogy minden frontot megjárt, s az is, sebesültként hol  lábadozott. Másoktól is vannak hasonló frontleveleik, melyekből érdekes emberi sorsok derülnek ki.
A múzeum több I. világháborús tárgyi emléket is őriz, ezek közül a legérdekesebbek a katonák által a kilőtt, különböző töltényhüvelyekből készítettek.

Tárgyi emlékek a Nagy Háborúból. Ferencjóska a porcelánpoháron és ágyúlőszer hüvelyből készült váza is van köztük.

A makói József Attila Múzeum egyébként ősszel, várhatóan októberben nyitja meg I. világháborús emlékkiállítását, miután nyert az első világháborús emlékbizottsághoz benyújtott pályázatuk.
Az első világháborúnak egyébként Halmágyi Pál, a Makói Múzeumi Füzetekben közzétett tanulmánya szerint 798 makói áldozata volt. Emlékművüket, Pásztor János alkotását, 1929. szeptember 29-én vasárnap Horthy Miklós kormányzó avatta fel a makói főtéren.

Horthy beszéde a ma is a Korona előtt álló emlékmű avatásán.

– Az I. világháborús kiállításunkon nem igazán a háborúnak állítunk emléket, hanem a helyi áldozatok előtt szeretnénk tisztelegni – tette hozzá Forgó Géza.

Aki szeretné, ha bemutatnák tárgyi emlékét ezen a tárlaton, azt arra kéri, keresse fel vele a múzeumot.
Egyébként dr. Diósszilágyi Sámuel számos háborús fényképét is őrzik. Az orvos maga is szolgált az orosz fronton. Képeire alapozzák majd a tárlatot, melyre film is készül a makói emlékhelyekről és emléktáblákról.

– Számos gyűjtő valamint a levéltár is kölcsön ad általa őrzött anyagokat, így bemutatjuk majd azt a matrózsapkát, mely az 1919. február 1-3. között lezajlott cattarói matrózlázadás egyik tengerészéé volt, s ma egy gyűjtő birtokában található – árulta el a makói múzeum igazgatója.