Makó

A makói túrós lepény után még Ferenc Jóska is megnyalta mind a tíz ujját


Összesen hatvannégy dolgot vettek fel eddig a Makó Város Települési Értéktára jegyzékébe. A nemzeti értékhez tartozó ebben szereplő dolgok közé tartozik a makói talicska (azaz ahogy mondták tajicska), a makói túrós lepény és a makói haltepertő is. De még a Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől közmondás is. Melyből Makó neve csak egy félreértés miatt hallatszik ki.

 

A tejfölös-vajas oltástúróból készült hagymás túrós lepény olyan híres neves volt, hogy amikor 1858-ban Ferenc József és Erzsébet királynő, azaz Sissy Gyulára látogatott, tizenkét makói asszonyt hívtak át a városvezetők, hogy azok süssék meg a különleges csemegét az uralkodó házaspárnak. Mindannyian egy-egy arany tízkoronást kapta érte cserébe.

 

 

Túrós lepény árusító asszonyok a múlt század első felében a makói piacon.

 

A makói talicska pedig a 19. század közepére olyan hírneves volt, hogy az 1854-es országleírásba is belekerült, miszerint a makóiak anélkül ki sem léptek a házuk kapuján, már a Maros-vizes kannának is abba tették, hogy hazaszállítsák. Miután a hagymatermelőknek nem volt kocsijuk, lovuk, ezért a hagymát is ebben szállították, de a talicska megtette babakocsinak, sőt állítólag a kocsmában felejtkező férfiakat is azzal tolták haza a feleségük. Déry Tibor szerint a makói férfiaknak a talicska olyan eszköz volt, mint a pestieknek az aktatáska, míg a makói asszonyok ezt használták ridikül helyett. Még egy perről is elhíresült.

Erdei Ferenc makói szociográfus pedig azt írta, hogy a két világháború között annyi volt a talicska a városban, mint manapság a kerékpár.

 

 

Még a piacra is talicskával vitték a hagymát .

 

A legérdekesebb a makói haltepertő. A pontynyesedékből készülő, egyébként Szegeden is ismert és egykor közkedvelt ételt, Makón forró olajban sütötték ki, s sült hagymakarikával tálalják.

A Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől közmondás eredetére több elmélet is létezik. Az egyik, hogy II. András 1217-es keresztes hadjárata idején bizonyos Makó lovag sóhajtott fel ezzel a mondattal, miután a hajóra szállt Akkonba tartó hadak Splitból eljutottak Ciprusig.

 

Vajay Szabolcs történész szerint azonban a közmondás Makó szava egy elhallásból született. Szerinte békés zarándokok körében, mégpedig a Messze van, mint Akkon, Jeruzsálemből mondatból.