Makó

Állatkertet festettek a makói óvoda kerítésre


Most nem a megszokott műhelybeosztás szerint folyt az alkotómunka a XIV. Makó és Térsége Ifjúsági Művésztelepen, ráadásul a helyszín is újnak számított. Az idei telepre delegált ötven tanuló ezúttal az Erdélyi püspök utcai óvoda egyik termét, illetve az udvar egy részét vette birtokba. Utóbbit az indokolta, hogy a rajzolást-festést máskor csak papíron művelő diákok most nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy mesésen színessé és mozgalmassá varázsolják az eredetileg fehér kerítést.

Készülőben az egyik rajz vázlata.

Mivel a művésztelep – a gyerekek nem kis örömére – az „állatok” témakörére épült, így a felületre is ezekből került számos (vagy inkább számtalan) példány. A munkát irányító tanárok vezetésével a különböző elemekhez – a levegőhöz, a szárazföldhöz és a vízhez – kapcsolódó valós vagy éppen meseszerűen megálmodott élőlények egymásba ötletesen átvezetett környezettel együtt kerültek fel a falra.

A munka – csakúgy, mint az igazi freskófestőknél – itt is a tervezéssel kezdődött: minden résztvevő eldönthette, milyen állatot szeretne a kerítésre festeni, és vázlatot is készített hozzá. Ezután vált igazán csapatjátékká az alkotás: a vállalt részletet mérethűen a kompozícióba kellett illeszteni, majd a szénnel vagy ácsceruzával körvonalazott figurákat megfesteni. Volt, aki biztos kézzel, sorra rajzolta fel az állatfigurákat, de az ecsetet már a többiekre bízta, míg megint mások inkább a hátterezés terén aktivizálták magukat. A rutinosabb teleptagok egész térrészleteket töltöttek meg színekkel és formákkal, de még az az egy-két bátor óvodás is feladatott kapott, akik a nagyok „munkahelyére” látogattak: ők szivacsból formázott halakat, gombákat, virágokat és tengeri csillagokat nyomtattak a képre. Izgalmas elfoglaltságnak számított a különböző színezőpaszták keverése is, ugyanakkor akadtak olyanok is, akik hűen a korábbi hagyományokhoz, inkább a rajzlapon bontakoztatták ki az alkotó fantáziájukat, persze szintén az állatos témakörben.

Papíron tervezték meg az állatok képeit.

A lényeg az, hogy mindenki jeleskedett valamely területen, így a pénteki zárónapon két helyszínen is megcsodálhatták az alkotótelep műveit a szülők, hozzátartozók, no meg a „házigazdák”, azaz az óvoda dolgozói és az óvodások. Az elmúlt két hétben alkotóműhellyé avanzsált tornaszobában a rajzokból, festményekből nyílt kiállítás, míg fő attrakcióként a kerítés-kompozíció vívta ki a jogos elismerést. Utóbbit sajátosan dedikálták is készítőik: a lábazaton elhelyezett színes kéznyomokkal, persze mellette a nevük is szerepelt.

Már színesednek a rajzok.

A művésztelep megálmodója, létrehozója, az éves alkalmak szervezője és a mindenkori tematika ötletgazdája Karsai Ildikó grafikusművész, míg munkatársai a festészet „frontján” Bárdi Andrea, Bertus-Barcza Anikó és Nacsa Richárd művésztanárok, a grafikai műhelyben Oláh Nóra.

Volt mit csinálni. Fotó: Tézsla István

A diákmunkákból rendezett kiállítást – Buzás Péter polgármester köszöntője után – megnyitotta és a színes-állatos kerítésszakaszt felavatta Sebestyén Tibor építész, az Erdélyi püspök utcai óvoda díjnyertes épületének tervezője, alkotótársként említve a tábor ifjú tagjait, és a gondolatok egyik legadekvátabb kifejezőjének nevezte a rajzolást és a festést.

További képeink az alkotás folyamatáról: