Makó

Hatalmas csapást jelentett Makónak a trianoni béke


Tóth Jennifer, a SZTE hallgatója Ábrányi Emil: Mi a haza? című versét szavalta el a mai megemlékezés elején, majd az Istók Margit-díjas Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hegedű kamarazenekar játszott magyar népdalt, a Nemzeti Összefogás Napja mai makói megemlékezésén.

– 1920 júniusának negyedik napján Magyarország kénytelen volt aláírni egy olyan diktátumot, amelynek kieszelői saját politikai céljaik érdekében gorombán átrajzolták a haza határait. Belevágtak az élő ország testébe, nem kímélve emberi sorsokat, érzéseket, gazdasági életet, a teremtő által csodásra csiszolt földrajzi területeket, amelyek nagyszerű harmóniában működtek együtt… Trianon az ország sorsát, kényszerpályáját jelentősen determinálta, meghatározta. Ez történt városunkkal, Csanád vármegye székhelyével, Makóval is. A hagymatermesztés fortélyait kialakító, folyamatosan fejlesztő, hangyaszorgalmú makói parasztpolgár a ránk kényszerített határok miatt legjelentősebb piacait veszítette el, ami hatalmas csapás volt számára – hangsúlyozta beszédében Farkas Éva. A KLIK Makói Tankerületének igazgatója hozzátette: Hiszem, hogy a nyelvéből, nemzeti értékeiből, kincseiből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után 94 évvel is képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására itt és most Makón.

Száznál is többen emlékeztek.

A megemlékezés végén, a koszorúzás előtt Papváry Elemérné: Hiszekegy című költeményét Iovanovici Afrodita, a SZTE hallgatója szavalta el.