Makó

Buzás előbb tüntetett ellene, majd megszavazta a makói kórház leépítését


Korom András – Makó

600 milliós támogatás megvonásába és négy osztályának bezárásába került a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórháznak, hogy Buzás Péter Makó polgármestere, országgyűlési képviselőként 2006-ban megszavazta a parlamentben a 2007 január elsején életbe lépett, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésével kapcsolatos 2006. évi CXXXII. számú törvényt. A Molnár Lajos egészségügyi miniszter és Horváth Ágnes államtitkár által előterjesztett törvény miatt Vásárhelyen be kellett volna zárni a kórházat. Lázár János polgármesterként tiltakozott, majd tüntetést is szervezett. Makón a kórházleépítésről a testületi ülésen csak márciusban ejtett szót az egyik települési képviselő.

Az egészségügyi törvény miatt füstbe ment gyermek fekvőbeteg osztály felirata – még a tanácsi időkből.

A Gyurcsány-kormány ideje alatt elfogadott, az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról szóló törvény értelmében a Csongrád megyei kórházi ágyszámok csökkenéséről, azaz, hogy melyik kórház hány ágytól búcsúzzon, a Regionális Egészségügyi Tanácsnak (RET) kellett volna megegyeznie. A sajtó tudósításai szerint összesen 685 kórházi ágy megszüntetését írta elő a törvény a 701 megyei közül.

Baráth Lajos, a makói kórház akkori igazgatója a megyei lapnak elmondta: bizakodó az általa vezetett kórház sorsát illetően. Noha a miniszter csak 127 aktív ágyat szánna a kórháznak a megpályázott 160-nal szemben, úgy vélte, reális, sőt visszafogott a makói igény, hiszen lakosságarányosan közel 220 ágy járna a makói térségnek. A főigazgató bízott abban, hogy az egészségbiztosító szerződik velük egynapos sebészeti műtétek elvégzésére,  évi 1500 operáció már elég lenne a biztos működésre. Az intézményvezető elárulta, hogy aggasztja, hogy a szemészeti és a fül-orr-gégészeti kapacitást nem javasolta a Molnár Lajos vezette egészségügyi minisztérium.

 A makói kórház egyébként a meglévő 235 aktív ágyából 161-re pályázott, a miniszter azonban csak 127-et javasolt. A vásárhelyi kórháznak akkor 315 aktív ágya volt, az mind a 315-öt megpályázta, ugyanis a miniszter oda csak 161-et javasolt. Csakhogy a kórház minimum 200 ággyal maradt volna működőképes, így be kellett volna zárni.

A RET-nek 20 napot adtak, hogy maga döntse el, melyik kórház hány aktív ággyal működhet, azaz melyik városban milyen mértékű legyen az egészségügyi ellátás színvonalának csökkentése. Ha a döntéssel csak egy fenntartója nem ért egyet – így szólt a verdikt -, akkor a miniszter dönt 8 napon belül. Csongrád megye végül úgy döntött, hogy elfogadhatatlan a miniszter ágyszámjavaslata, s azt visszaküldték Molnár Lajosnak, ugyanis az orvosok és a szakemberek szerint ellehetetlenült volna a megye egészségügyi ellátása.

Lázár János (Fidesz-KDNP) polgármester, országgyűlési képviselő békés tüntetést szervezett a tervezett ágyszámleépítés miatt, melyen aznap 10 ezer 200-an írták alá a tiltakozó íveket. Városházi sajtótájékoztatóján pedig azt kérte Botka László (MSZP) szegedi és Buzás Péter (MSZP) makói polgármesterektől, hogy településük kórházait ne a vásárhelyi rovására erősítsék.

Az ágyszámleépítés durva tényei 2007-ből. A Délmagyarország korabeli grafikája.

Vásárhelyen 1997-ben egyszer már tüntettek a kórház mellett, akkor 148 ágyat akarta leépíteni, de tüntettek ugyanakkor éppen Buzás Péter vezetésével a makói kórház érdekében is. Igaz akkor Makót nem a szocialista polgármester, hanem szintén MSZP-s Gazdag János képviselte a parlamentben. 2007-ben azonban Makó már hallgatott, igaz akkor a városvezető parlamenti képviselőként megszavazta az egészségügyi törvényt.

Buzás Péter a 2006. december 13-i testületi ülésen kórház ügyben szó szerint a következőket mondta: “…a humán infrastruktúra fejlesztésbe tartozik bele a kórházfejlesztés akként, hogy ez a kórház nem ezzel az ágyszámmal, ami most van, egy 100-110-es nagyságrendű aktív ágycsökkentéssel, de abból 70-re habilitációba, mozgássérült profilba, reumatológia ügyben visszakapható. Ha a kórház fejlesztése, kitörési pontja a fürdő fejlesztéssel összekötődik, akkor ennek egy ilyen típusú jövőképének van realitása. Azt gondolom, hogy ehhez kell utána a kórház visszamaradt épületeit pályázatokkal európai színvonalúvá tenni, pont úgy amilyen módon európai színvonalú az ami már kész van” – utalt a kórház új, 1,5 milliárd forintból még az első Orbán-kormány idején emelt új épületére.

Baráth Lajos kórházigazgató még bizakodó volt.

A 2007. január 10-i rendkívüli testületi ülésen, azaz a törvény életbe lépését követőn azonban nem esett szó a kórházról. A 2007. február 14-i ülésen, amikor már javában állt a bál a megyében, csak a vizitdíj bevezetéséről esik szó, ezt dr. Bakos Gáborné egészségügyi tanácsnok, települési képviselő említette.

A február 21-i rendkívüli ülésen folytatódott a hallgatás. A március 28-i testületi ülésen Buzás csak arról szól, hogy tervezett fürdőfejlesztés után a makói kórházba tudnák hozni utókezelésre a betegeket a szegedi klinikáról. Orbán Imre települési képviselő az első, aki megemlítette a kórház leépítését, mintegy mellékesen.

Az ülésen ugyanis az önkormányzat 2007-2010-es gazdasági munkaprogramjával kapcsolatos felszólalásában, a szó szerinti jegyzőkönyv szerint ezt mondta: “Nagyon érdekes a kórház rekonstrukciója, ott a második célt is meg kell valósítani, 136 aktív ággyal. Tudjuk, hogy 101 ágyat elveszítettek, szülészet, szemészet, urológia problémás, vizitdíj, kórházi ápolás, nem tudjuk, hogy ez most jelent további aktív ágyakat, hogy el fogjuk tartani a kórházat vagy pedig egyszerűen a mostani kereteknek. Persze helyes, mindenképpen szükséges a második ütem, de nem tudjuk, hogy e mögött mi van. Talán, ha az van, hogy kapunk aktív ágyakat és visszakapjuk a szemészetet és a fülészetet, akkor ez természetesen egy nagyon jó cél.”

A delmagyar.hu-n 2008. februárjában megjelent “Fórumoztak és tüntettek című cikkhez írt 37. hozzászólás szerint Buzás Péter egy 2008. januárjában D. Nagy Lajos állatorvossal közösen tartott lakossági fórumon egy kérdésre állítólag azt válaszolta, hogy “volt legutóbb egy operációja a makói kórházban, de nem épült fel, miután átszállították Szegedre, ahol a professzor megvizsgálta, megoperálták és meggyógyult. Ez az új egészségügyi reform ereje: az ember azonnal a professzorhoz jut, gyors, szakszerű diagnózis, operáció és gyógyulás.
Ezen kívül meg kell szüntetni az egészségügyben a tarthatatlan állapotot – Dr. Buzás szerint -, hogy a makói kórház orvosai ,,teletömik” a zsebüket, amit vizuálisan is mutatott, hogy tömik a zsebüket.”

Molnár már 2011-ben aggódott

Molnár László, a makói kórházügyet folyamatosan napirenden tartó, s a kórházintegrációt hangsúlyozottan ellenző települési képviselő már 2011-ben is aggodalmait fejtette ki az akkor még a Csongrád megyei Önkormányzat tulajdonában működő Dr. Diósszilágyi Sámuel kórház miatt. A június 22-i ülésen, mint a fiatalokért és sportügyekért felelős tanácsnok azt mondta: “…Makón élni jó és szeretném, ha a fiatalok is így élnék majd meg. Azonban vannak aggodalmaink, több képviselő társammal beszélgettem erről a kórház ügyével kapcsolatban még mindig úgy látjuk, hogy nincs minden nyugvó ponton, noha talán az a tájékoztatás helytálló, hogy a kórház nem lesz bezárva. Azonban kell arra számítanunk, hogy mint a kutyának a farkát apró szeletekkel darabolják majd szét a kórházunkat. Arról beszélünk és hallunk információkat, hogy Makó majd járás székhely lesz újra. Nem csak a városi értékeinket veszítjük el – úgy érezzük sokan -, hanem a meglévő vívmányainkat is. Például tüdőszűrés miatt be kell utaznunk Deszkre. Az idegosztályt el fogják vinni Szentesre…”