Hírek

Ákos Rákosival és Kádárral lett az első


– Mióta foglalkozol rajzolással? – kérdeztük tőle.
– Óvodás korom óta rendszeresen rajzolok. Harmadikos koromtól – tehát már hatodik éve – a Magán Zeneiskola képzőművészeti csoportjába járok, ahol akkor még én voltam az egyik legkisebb. Emlékszem, akkortájt az egyiptomi témák érdekeltek, sorra ilyen jellegű képeket készítettem.

– Akár naponta is alkotsz?
– Minden nap gyakorolok, önszorgalomból is. Mindig valami új téma vagy megoldás foglalkoztat, de ha elkészül egy-egy rajz, gyakran már abban a pillanatban „elavultnak” tartom, másikkal próbálkozom, igyekszem fejlődni.

A csecsemő mentése.

– Egyedül vagy alkotótársak között szeretsz inkább rajzolni?
– Örülök a társaságnak, jó velük beszélgetni, poénkodni, de azért közöttük is igyekszem megteremteni az alkotáshoz szükséges egyedüllétet. Érdekes, teljesen egyedül viszont nem megy úgy a munka, mint a csoportban.

– Mi a kedvenc technikád, milyen eszközökkel tudod a legjobban megvalósítani az elképzeléseidet?
– Szeretem a kontrasztos fekete-fehér grafikákat, ehhez tűfilcet használok szívesen. Nagyon sokféle tónust, felülethatást lehet elérni ezzel az egyszerű eszközzel, bár sok türelem és idő kell hozzá. A tanulmányrajzokat szénnel és grafittal készítem még. A színek számomra kevésbé fontosak, bár a vörös szín néha hatásos kiegészítője lehet a monokróm, fekete-fehér képeknek.

– Van kedvenc témád?
– Leginkább a fantáziámból merítek ötletet, ami az adott hangulatomtól függően lehet egészen extrém vagy karikatúraszerű is. Szeretek jeleket, képrészleteket „elrejteni” a rajzaimban, hadd törjék rajta a fejüket a nézők. Persze a megadott témák is izgalmas kihívást jelentenek, például rajzpályázatokon, vagy a Makó és Térsége Ifjúsági Művésztelepen. Ezen kívül portrékat is szívesen készítek.

Félig portré, félig karikatúra.


– Milyen hobbijaid vannak még?
– Több kézműves technikával is próbálkoztam már: Mohácson álarcot faragtam, táborban mozaikoztam, drótszobrászkodtam, otthon díszfegyvereket is készítek. Újabban szívesen dolgozom pirográffal is.

– Eredményeid, amelyekre büszke vagy?
– Már nyolc évesen is nyertem kisebb pályázatokat, de komolyabb eredményeim 11-12 éves korom óta vannak. Ekkor egy kerámia versenyen első lettem, tavaly pedig a „Tűzoltók élete” című országos rajzpályázat korosztályos 3. helyezését értem el „A csecsemő mentése” című képemmel, jutalmul pedig a rajzomat ábrázoló bögrét kaptam. Nemrég „A kommunizmus áldozatai” témakörében meghirdetett plakátpályázaton nyertem 1. díjat.

Az első díjas alkotás.

– Gondoltál-e már rajzzal, képzőművészettel kapcsolatos pályaválasztásra?
– Igen, bár ez csak a távolabbi jövőben valósulhat meg. Az általános iskola befejezése után a Keriben ( Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium) szeretném folytatni tanulmányaimat, de később szívesen jelentkeznék szakirányú egyetemre vagy főiskolára, hogy grafikus lehessek. Így a rajzolást mindenképpen folytatom a középiskolás éveim alatt is.

MH