Hírek

Iszonyú harcot folytatnak az iskolák a makói gyerekekért


Korom András – Makó

Iszonyú harcot folytatnak az iskolák a makói gyerekek beiskolázásáért. A tét az intézmények fennmaradása. Miközben a városban egyre kevesebb gyerek születik, az intézmények száma nem csökkent. Makón hat általános iskolája közül 2012-ben a Buzás Péter vezette képviselő-testület négyet adott egyházi kézbe. A polgármester döntést akkor azzal indokolta: így lehet a legtöbbet tenni azért, hogy az oktatás-nevelés színvonala megmaradjon. Az intézmény akkori igazgatója, Almási Pál egyetértett a polgármesterrel és támogatta az elképzelést. Mi több, a tantestület is mellé állt azzal, hogy biztos abban, hogy „ebből nem lesz balhé”. Úgy tűnik melléfogott, mert mégiscsak lett. Az egyházi iskolák különböző szempontok szerint mégiscsak  válogatnak, hogy kit vesznek fel. Egyedül éppen csak a beiskolázási fórumon sajátos érveit hangoztató, a Kálvin igazgatójaként működő Almási Pál nem kívánta elárulni, mi alapján.

Almási Pál a makói tévének nyilatkozik az egy hónapja tartott vadnyugati beiskolázási programon.

A testület döntéseként a római katolikus egyházhoz került a Návay Lajos téri egykori Kertvárosi (ma Katolikus) iskola és a SZIGNUM-ot, a református egyházé lett a Kálvin téri és a Szikszai György iskola. Az átszervezés oka a város terheinek csökkentése volt, de az a szóbeszéd járja Makón, hogy ezzel bizonyos emberek státuszának átmentése is megtörtént.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Toldi János települési képviselő hétfői fórumán tette szóvá Vezsenyi László, a Makói Általános Iskola pedagógusa, hogy Makón csak egy állami iskola maradt, az egyházi iskolák pedig beiskolázási körzet nélkül vehetnek fel gyereket. Információi szerint az egyik iskola válogat a gyerekek és szüleik között, és az állami iskolának fel kell vennie a máshol nem fogadott gyerekeket. Megkaphatják-e az állami iskolák azt a lehetőséget, amelyet az egyháziak megkapnak? – tette fel a kérdést.

Az államtitkár válaszában elmondta: egyetlen iskola sem válogathat  a gyerekek között, ez ellentétes a történelmi egyházak tanításával. Hozzátette: a kormány minél több egyházi közösségnek igyekezett megadni a tanítás lehetőségét, már csak azért is, mert az egyház szeretetközössége inkább szól a nevelésről, mint az oktatásról. Ha ezt Makón másként teszik az súlyos hiba – mondta. Hangsúlyozta: minden gyermeknek meg kell ismernie a társadalom valamennyi rétegét, hiszen az elit iskolába járó gyerekeknek is szembe jön a valóság ha kimegy az utcára. Ígérte, hogy a választás után egyeztetni fog a kérdésről az intézményfenntartókkal. Ahogy tette ezt még polgármesterként annak idején Hódmezővásárhelyen is.

A beiskolázási botrányt az váltotta ki, hogy a januári városházi beiskolázási fórumon Almási Pál, a Kálvin Téri Református Általános Iskola igazgatója azzal állt fel, hogy az általa vezetett intézmény elit oktatást folytat, a főiskolákra, egyetemekre készít fel, ezért válogat a gyerekek közül. Ezt több, a fórumon résztvevő intézményvezető is megerősítette hírportálunknak. A fórumon elhangzottak fényében meg akartuk tőle kérdezni, hogy milyen szempontok szerint válogatnak a gyerekek között, csak a képességek vagy a szociális helyzet, esetleg mindkettő alapján, számít-e, hogy a szülők melyik felekezethez tartoznak vagy sem, s magyarnak, vagy valamelyik kisebbséghez tartozónak: románnak, szerbnek vagy cigánynak vallják magukat. Ám az igazgató elzárkózott a kérdéseink elől.

A Kálvin Téri Református Iskola aulája felirata.

– Nem akarok a sajtóban szerepelni és nem akarok a kérdéssel foglalkozni – reagált megkeresésünkre Almási Pál, amikor szembesítettünk Vezsenyi László – a hallgatóság körében hangosan helyeselt – észrevételével. Az intézményvezető egyébként korábban is igazgatóként dolgozott, igaz akkor még az önkormányzat tulajdonában lévő Almási iskolát vezette.

Információink szerint az egyházi iskolák már a hivatalos, államilag kitűzött beiratkozási időszak előtti hetekben megpróbálják lefölözni az óvodásból iskolás korúvá lett kisdiákokat, illetve a saját óvodáikba nem nagyon engedik be más iskolákat népszerűsítő szóróanyagot.
Megkérdeztük mindezek alapján a többi egyházi iskola vezetőjét, vajon válogatnak-e, illetve ha igen mi alapján a gyerekek közül?

Nagy Mária, a Makói Katolikus Általános iskola igazgatója elmondta: a köznevelési törvény szerint csak a zenei, illetve a testnevelés miatt válogathatnak intézmények, s mivel az általa vezetett intézmény tesi szakos, így náluk előnyt jelent a gyerekek ügyessége.

Szűcs Péter, a SZIGNUM igazgatója elárulta: elbeszélgetnek a beiskolázáskor a szülőkkel a vallás iránti nyitottságukról, illetve arról, hogy mennyire támogatják a gyermeküket az angol tanulásban, lévén a gimnázium két tannyelvű. – Mindig veszünk fel hátrányos helyzetű gyerekeket, hiszen az egyházi nevelés része a velük való gondoskolás. Bár tanulóink legalább 25 százalékának makóinak kell lenni, ám egyre kevesebb vidéki diákunk van, a környező kistelepülések is ragaszkodnak hozzájuk – tette hozzá a SZIGNUM igazgatója.

– A versenyistálló szemléletet gyermekpusztítónak tartom. Azoktól a szülőktől menekülök, akik nem akarnak velünk együttműködni – fogalmazott hírportálunknak Kotormán István, a Szikszai György Református Általános Iskola igazgatója. Hozzátette:  éppen azért indítanak most is két általános tantervű első osztályt, mert minden gyerekből a benne rejlő tehetséget akarják felszínre hozni.
– Szorosan együttműködünk az óvodánkkal, hiszen az ottani gyerekekre és szülőkre építünk. Így azt nem engedjük, hogy ott más iskolát programokkal mutatkozzanak be. Arra azonban lehetőséget kapnak, hogy a szóróanyagait eljussanak a gyerekek szüleihez. Ezeket kiteszik az óvónőink a faliújságra. A szülők azt nyugodtan elvihetik és a gyerekeikkel elmehetnek más intézmények bemutató óráira, nyitott napjaira is – mondta kérdésünkre a Szikszai iskola igazgatója.

A Szikszai igazgatója azoktól a szülőktől menekül, akik nem akarnak velük együttműködni. A képen a katolikus általános iskola.

Farkas Éva tankerületi igazgató szerint a deszegregáció csak úgy valósulhat meg maradéktalanul a makói járásában, ha a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók oktatásában és nevelésében minden intézmény részt vesz. – Ez mindnyájunk alapvető célja kell hogy legyen – írta hírportálunknak küldött válaszlevelében.