Hírek

Kiss Attila személyeskedő kampányra számít


Korom András – Makó

– Két teljesen különböző adottságú térségből, a tizenhat kistelepülést és a baloldali többségű Makót jelentő valamint a jobboldali többségű Vásárhelyből, illetve a térséghez tartozó három kistelepülésből áll az új választókerület. Mennyire sikerült olyan helyi programot kidolgoznia, mely mindkettőnek megfelel? – kérdeztem dr. Kiss Attilától a Jobbik országgyűlési képviselő-jelöltjétől.

– Én nem látom ennyire ezt a nagy vegyességet. Makón a nagy baloldalinak mondott többség annyira nem jellemző, 1994-ben annyira megosztott volt a jobboldal, hogy – ha jó, emlékszem – három vagy négy kisgazda jelölt is volt. A rájuk adott szavazatok száma összességében több volt, mint amit Buzás kapott. Azóta Buzás nagyon nagy rutinra tett szert, megtanulta mindennek a csínját-bínját, főleg a kommunikációját, azaz, hogy lehet hazudni, s az embereket egyféle álságos módon elvezetni oda ahol ma Makó tart. Vásárhelyen és a környékén a baloldal majdnem mérhetetlen, hiszen 10 százalék alatt van. Ha együtt tudunk gondolkozni a 4-es választókörzetben, akkor az nagyon jó. Mindkettő mezőváros, ugyanúgy a föld jelenti a kiugrópontot. Hogy Makónál mennyire tűnt el az élelmiszer és egyéb ipar, s ez mennyire maradt meg Vásárhelyen, az más kérdés. Mindkét település és a térség elöregedőben van. Ebben a választókerületben egyedül Algyőt látom teljesen külön helyzetben. A MOL jelenléte miatt majdnem akkori a költségvetése, mint Makónak. Algyőnek az az érdeke, hogy ne tartozzon sem Szegedhez, se ne szippantsa el Vásárhely a lehetőségeket. Egyébként Makóra kidolgoztuk a Návay Lajos tervet, míg Vásárhelyre a Rácz Sándor helyi fejlesztési tervet. Elindult a turisztikai fejlesztés, mely Hét Vezér tervként a Jobbik programjában is szerepel. Ezek jók, csak Makón és Vásárhelyen és Algyőn is megálltak. Pedig a Maros-völgyön át össze lehetne kötni ezeket e településeket egymással és akár Ópusztaszerrel is.

 

– Magyarcsanád, Apátfalva és Makó mellett Vásárhelyen és Mindszenten is jelentős roma közösség él. Mennyire tud mindezek fényében azonosulni a Jobbik cigányokkal kapcsolatos felfogásával?

– Leszögezem: a Jobbik nem rasszista párt. Állatorvosként soha nem válogattam meg, ki hívott ki az állataihoz. Nem tudok ilyen alapon különbséget tenni a szavazók és szavazók, illetve a környezetemben élők között, s ezután sem teszek. Azon minden további nélkül dolgozni kell, hogy azokat a főleg a társadalom alsó rétegében élő embereket – legyenek romák vagy nem romák -, akik több generáció óta nem a munka világában szocializálódtak, hogyan lehet abba visszavezetni. Mit tekintünk fejlődésnek? Azt, hogy veszünk 70 millióért egy kombájnt, s azzal műveljük a földet, vagy visszaadjuk azt a lehetőséget, hogy munkából éljenek meg az emberek. Látom, hogy a mezőgazdaságban melyek azok a lehetőségek, ahol igenis be lehet a újra vonni az embereket a termelésbe.

 

– Mi a véleménye a választókörben induló többi országgyűlési képviselő-jelöltről?

– Én a munkámat végzem, nem tudok velük foglalkozni. Nem tudok azonosulni azokkal, akik kiállnak azzal, hogy milyen jót tettek ezzel vagy azzal a településsel. Ezek az emberek nekem nem emblematikusak. Nem kerestem sose az ilyenek társaságát, így nincsenek is az ismerőseim között. Azért nem érdekelnek a versenytársaim, mert én egyféle erkölcs mellett éltem az életemet, s ezután is ezek mellett fogok. Az én értékrendembe nem férnek bele az elmúlt 24 év rablásai, csalásai, hazugságai.

 

– Milyen kampányra számít?

– Arra, hogy személyeskedő lesz, ugyanis a résztvevők közül leginkább én vagyok a pályakezdő. Nagyon nagy előnyöm, hogy ebből a szempontból “szűz” vagyok. Úgy érzem, az eddigi életem kikezdhetetlen, nem nagyon találnak majd rajtam fogást. De számítok arra, hogy megpróbálnak keresni, miután a Haza minden előtt újságunkban megtörtént a senkiházizás. Hogy kitérjek erre: 22 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel Vásárhely, igaz azt mondják, hogy ehhez nekem semmi közöm nincsen. Ezt az adósságot elvitte az állam, azaz eddig csak a vásárhelyeik tartoztak, most már én is és a például a zalaegerszegiek is. Makó csak 2,5 milliárddal tartozott. Gondolom, hogy ezt a véleményemet még egyszer a fejemre fogják borítani. De nem tudom úgy képviselni a két várost, hogy ezzel ne legyek tisztában.

 

– Mennyire ismeri Vásárhelyt, mint várost?

– Egyre inkább. Már a városrészek neveit is tudom: Belváros, Hódtó, Tarján, Tabán, Béketelep, Újváros, Kishomok és – az integrált városfejlesztési terv szerinti – egyéb rész.

 

– A már említett, a vásárhelyi postaládákba került kampányújságban olvasható volt a “maréknyi senkiházi” kifejezés, ami azért sértette a helybélieket.

– Nem a vásárhelyi polgárt sérti ez a kifejezés. Gondolkozzanak el azok akik ennek az elmúlt 24 év felelőtlen gazdálkodásának részesei voltak. Tudtam és vállaltam is a szöveget. Azt azért tudjuk, hogy mennyire van egyféle kiskirályság módjára félelemben tartva Vásárhely. És hogy lehet elmenni a 22 milliárdos, azaz napi 3 milliós túlköltekezés mellett, hogy az ember szeme ne kerekedjen ki? Van akinek kikerekedik, van aki morog miatta, van aki az asztalra csap, van aki azt mondja: marék senkiházi, s van aki még ennél is sokkal többet kíván tenni. Itt derül ki, hogy mennyire radikálisak a Jobbik gondolatai a Csongrád megye 4. számú választókerületében. Ez hatalmas adósság azt jelenti, hogy 22 év alatt évente egy-egymilliárdot költöttek el pluszban Vásárhelyen, ami nagyon durva szám. Én nem teszek különbséget bal és jobboldali szavazó között, aki építeni akarja ezt a hazát, azt arra biztatom, tegyük együtt.