Makó

Megszavazták a harmadik rezsicsökkentést


A törvény része, hogy a szociális intézményekben, például nyugdíjasotthonokban, valamint az önkormányzati vagy szolgálati bérlakásban élőkre is kiterjesztik a víz- és a szemétszállítási díjak korábbi tízszázalékos csökkentését, náluk ugyanis korábban nem érvényesült a rezsicsökkentés e két területen.

Újabb fogyasztóvédelmi intézkedésként döntöttek arról is, hogy a fogyatékossággal élők Braille-írással nyomtatott vagy úgynevezett akadálymentes, illetve könnyen érthető elektronikus gáz- és villanyszámlát kaphassanak, majd később ugyanezt biztosítani kell a távhő-, a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállításról szóló számláknál is.

A törvénymódosítás emellett kitér a pénzügyi rezsicsökkentésre, jogszabályba foglalták ugyanis, hogy minimum 500 millió forintos bírsággal sújthatja a Magyar Nemzeti Bank az ingyenes készpénzfelvétel szabályait megszegő pénzintézeteket. Ugyancsak a havi kétszeri, összesen 150 ezer forintig terjedő díjmentes pénzfelvételhez kapcsolódik annak rögzítése, hogy a magyarországi bankautomatákból való készpénzfelvétel felső limitje nem lehet kevesebb napi 150 ezer, tranzakciónként pedig 75 ezer forintnál.

A parlament döntött arról is, hogy a bankok negyedévente kötelesek lesznek tájékoztatni devizahiteles ügyfeleiket az árfolyamgáttal elért megtakarításukról. Ezt megelőzően, első alkalommal közölniük kell, hogy az ügyfél az árfolyamgátba belépése óta mennyit takarított meg összesen. A pénzintézeteknek március 20-ig tájékoztatást kell küldeniük minden olyan adósnak is, aki jogosult gyűjtőszámlahitelre, de még nem kötött erre szerződést. Azt, hogy a bankok eleget tettek-e tájékoztatási kötelezettségüknek, az MNB ellenőrzi majd.

A megszavazott jogszabály – a gazdasági bizottság módosító indítványa alapján – változtatott továbbá a társasházi törvényen, lehetővé téve, hogy ha a törvényességi felügyeletet ellátó jegyző a társasház működését jogszabályba ütközőnek állapítja meg, felhívja a házat a törvényesség helyreállítására. Ha ezt két hónapon belül nem teszik meg, a jegyző bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani, és a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint kell lefolytatni. Ha a ház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt nem biztosítható, százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a bíróság a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.

A módosító javaslatok elfogadásával az is része lett a törvénycsomagnak, hogy október 1-jétől a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke rendeletben dönthet a villamosenergia- és földgázszállító vagy -elosztó vezetékre való csatlakozás részletszabályairól, például a díjakról. Jelenleg ez a jogosultság kétszintű, miniszteri és energiahivatali elnöki jogkör.

MH/MTI