Hírek

A többség Paksról: bővítés igen, oroszok nem


A közleményben az áll: az orosz bővítést 2012 nyarán a mérések szerint még csak 25 százaléknyian támogatták; az elfogadottság növekedése “egyértelműen a kormánypárti szavazók áthangolódásából adódik”. Mint jelzi, másfél évvel ezelőtt a fideszeseknek még csak 28 százaléka volt az orosz közreműködéssel építendő reaktor mellett, ám mostanra, hogy a terv hivatalos kormánypolitikává vált, számarányuk 53 százalékra nőtt.

A Medián megállapítja, a paksi bővítéssel szembeni fenntartások egyik fő indítéka valószínűleg a feltételezett magas költségekben rejlik. A megkérdezettek 56 százaléka szerint “az új atomerőmű beruházása olyan hatalmas összegbe kerül, hogy emiatt nem olcsóbb lesz az áram, hanem lényegesen meg fog drágulni”, míg 35 százalékuk értett egyet azzal a feltételezéssel, hogy “az atomenergia olcsó energiaforrás, ezért ha felépül az új atomerőmű, az áramszolgáltatás Magyarországon érzékelhetően olcsóbb lesz” – közölték.

A kutatás szerint másfél év alatt nagymértékben megnőtt azok számaránya, akik Paks és általában az atomenergia felhasználásának jövőjéről népszavazásra bíznák a döntést. 2012-ben még 48:46 arányban oszlott meg a referendum híveinek és ellenzőinek aránya, ez mostanra 59:36-ra módosult, és jelenleg a kormánypártiak 59 százaléka is támogatja a népszavazást.

Megjegyezte a Medián: ha a szavazókon múlna, elsősorban nem a nukleáris energiára bíznák az ország energiaellátásának jövőjét: csak 16 százalékuk mondta, hogy elsősorban az atomenergiára kellene támaszkodni, míg 74 százalék elsősorban a megújuló energiaforrásokban bízik.

Az 1200 felnőtt személyes megkérdezésén alapuló felmérés szerint a magyar közvéleményt váratlanul érte a magyar-orosz megállapodás: az emberek 78 százaléka többé-kevésbé meglepődött a bejelentés hallatán.

MH/MTI