Makó

Sánta Sándor tárlata: látomásvilág személyes képeken


Bojtor Boglárka – Makó

A kiállításnyitó bevezetéseként Nagy László: Ki viszi át a szerelmet című költeményét hallgathatták meg az érdeklődők, majd Forgó Géza  múzeumigazgató kérte fel Tóth Attila művészeti írót, hogy nyissa meg a tárlatot.
– A kiállítás igen bensőséges, a képek mind személyesek. Ezt pedig ki is emeli, hogy a tárlat egy kisebb teremben kapott helyet, ahol a falak zsúfolásig megteltek a képekkel – mondta Tóth Attila. Elárulta, nem egyedi, hogy egy volt polgármester festményeket készít, majd Piroska Jánosra hivatkozott, aki Csongrádon töltötte be ezt a szerepet.

Tóth Attila művészeti író őstehetségnek nevezte az alkotót.

Sánta Sándort olyan őstehetségnek nevezte, akin az iskola csak rontott volna. Minden amit lefest, egy belülről jövő látomásvilágot ad át. Személyessége a legszembetűnőbb, a vásznon olyan dolgokat, embereket jelenít meg, amelyekkel vagy akikkel már találkozott.
– A színek használatánál az érett penész árnyalatai ismerhetők fel, amely szintén jellemzi a kiforrottságot – tette hozzá.

Rengetegen tisztelték meg a tárlatnyitót.

Megnyitóbeszédet követően maga a festő is szólt, elárulva, hogy ő sem számított ekkora tömegre. Nagyon boldog volt, hiszen – mint kiderült – a megnyitót a beszélgetésnek szánta, és kiállítását ezért is rendezte, hogy összehozza az embereket egy délutánra. Szerinte sokkal egyszerűbb dolga van, mint a képzőművészeknek, mert ő váltogathatja a stílusokat, ami nem túl elfogadott manapság, kivéve Picasso-t.

További képeink:

Ízelítő a művekből: