Makó

Üvegtestben teremtik újjá a makói neológ zsinagógát


Korom András – Makó

A makói Dr. Kecskeméti Ármin Egyesület a makói zsidó örökség megőrzéséért közösségi emlékhely létrehozását célzó pályázatot is támogatta az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága, mely véleményével egyetértett – más pályázatokkal együtt – Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Döntése alapján az egyesület 10 millió forint támogatást kap a Civil Alap – 2014-től.

A makói egyesület a holokausztban elpusztított több mint 1200 makói áldozatnak és a lerombolt neológ zsinagógának kíván emlékhelyet létesíteni.A műalkotást a makói neológ zsinagóga építésének 100. és a holokauszt 70. évfordulója alkalmából, az  idén ősszel avatják fel.

Karsai Ildikó makói grafikusművész, Bánvölgyi László szobrász-restaurátorművész, Bodó Jenő üvegtervező, keramikusmester és Török Péter Ybl-díjas tájépítész közös elfogadott terve szerint egy rézsűn elhelyezkedő 2,3×2 méteres, 60 centi széles, fekvő hasáb formájú, grafitszürke, antireflexiós üvegtestben születne újjá a neológ zsinagóga a Csanád vezér téren. Az épület homlokzati fehér képét homokfúvással viszik fel két üvegréteg közé, az üvegtest belsejébe márványkavicsokat helyeznek el az áldozatok emlékére.

A makói neológ zsinagóga építésére 1907-ben kiírt pályázatra a szegedi zsinagógát tervező Baumhorn Lipót nyújtotta be legjobb tervet. Az épületet 1914. szeptember 2-án avatták fel a tóra frigyszekrénybe helyezésével. A falak festése illeszkedett a keleties ornamentikához, az ablakok üvegfestményeit az Ószövetség ihlette.

– 1944 szeptember 26-án a szovjet csapatok elfoglalták a várost, a magyarok a kiszombori Rónay kastély tornyából vették tűz alá Makót, s találták el a neológ zsinagóga faszerkezetű kupoláját. Ezt könnyen ki lehetett volna javítani, de hiányzott hozzá az akarat.1964-ben már megvolt az ács is aki elvállalta, de végül máshogy történt – tudtuk meg Urbancsok Zsolt makói főlevéltárostól, a Dr. Kecskeméti Ármin Egyesület elnökétől. Az akkori városvezetés ugyanis az épület lebontását szorgalmazta. A pontot az ügyre, makói zsidók megkérdezése nélkül, az Országos Izraelita Hitközség tette, mely félmillió forintért eladta bontásra az épületet a Kossuth Termelőszövetkezetnek. A zsinagóga helyén és egykori portáján épült fel tsz központja és az MSZMP városi pártbizottsága székháza.

Az 1956-os forradalom idején készült képen háttérben a neológ zsinagóga. Archív fotó: Tóth Ferenc

Makón 1740-ben telepedtek meg a zsidók, akik miatt a várost egykor Kis-Jeruzsálemnek is nevezték. Urbancsok Zsolttól megtudtuk, a makói zsidóság létszáma 1920-ban volt a legmagasabb, akkor 2380-an éltek a városban. A számuk ezt követően csökkent. A vészkorszakban 1200 makói és környékbeli településen zsidót zártak gettóba (a férfiak akkor már munkaszolgálatot töltötték).

– Ma csak egy tucatnyi olyan polgára van Makónak, aki vállalja is, hogy zsidó, közülük is csak 1-2 gyakorolja az izraelita hitet – mondta Urbancsok Zsolt. – A makói hagymakertészek a kiváló minőségű hagymájában látták meg a kereskedelmi lehetőséget a helyi zsidó kereskedők, s tették azt világhírűvé, külföldi kapcsolatainak köszönhetően. A hagymakertészek és a kereskedők érdekközössége mozgatta valamennyi szereplőt – világított rá a makói zsidók szerepére. Hozzátette, ennek ellenére csak kevés dolog őrzi emléküket.
 A Dr. Kecskeméti Ármin Egyesület egyébként nem csak a támogatásra javasolt pályázatot nyújtotta be, de adományokat is várják a Kereskedelmi és Hitelbank: 10402829-50526565-52651005-ös számlaszámára.