Makó

A kormány kész segítséget nyújtani Földeáknak


Korom András – Földeák

– A földeákiak közül is valószínűleg többen szavaztak 1995-ben Magyarország uniós csatlakozására, mint amennyien azt ma ténylegesen támogatnák, márpedig két ok miatt is uniós tagnak kell lennünk. Az egyik, hogy Magyarország és a magyarság európai ország és nemzet. Nem szívességből vagyunk az unió tagjai, ha mi nem lennénk erre jogosultak, akkor senki sem lenne az! – adta meg a mai földeáki fejlesztéspolitikai fórum alaphangját Lázár János országgyűlési képviselő. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: a másik ok is legalább ilyen nyomós, hiszen az unión kívül valószínűleg sokkal rosszabbul élnénk. Hozzátette azonban, hogy az uniós csatlakozásnak hátrányai is voltak, hiszen egész iparágak épültek le, nem bírva a nemzetközi versenyt.

Telt ház előtt zajlott a fejlesztéspolitikai fórum.

– Az uniós támogatásnak köszönhető azonban, hogy a földeákiaknak nem portánként 4-500 ezer vagy akár 1 millió forintba kerül a csatornázás, hanem 120-150 ezerbe. A különbözetet a külföldi adófizetők pénzéből állja az Európai Unió – hozott azonnal  jól érthető példát az uniós tagság jó oldalára. Bejelentette, hogy az unió közel egymilliárd forinttal járul hozzá a csatornázás után az utak helyreállításba az érintett Makó környéki településeken.

Elmondta: a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban 7 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás érkezik Magyarországra Brüsszelből, ennek 60 százalékát út- és vasútfejlesztésre, 40 százalékát pedig mikro- és középvállalkozások támogatására használják majd fel.
– 2014 fontos lesz abból  szempontból is, hogy három választást is tartanak ebben az esztendőben, országgyűlésit, európai parlamentit és helyhatóságit is. Ha Földeák jól dönt ezeken, lesz rá alkalma, hogy eldöntse, mi legyen az ide érkező pénzek sorsa – jelentette ki Lázár János.

7 ezer milliárd forint sorsáról kell dönteni 2014-20 között.

A politikus szerint Földeák jobb helyzetben van, mint más települések, itt legalább születnek gyerekek. Épp ezért fontos a bölcsőde, az óvoda és az iskola fejlesztése, illetve rendbe kell tenni mindent, ami a gyermeket vállaló szülőket helyben tartja. Kitért arra, hogy nagyon sok fiatal keresi anyagi boldogulását külföldön, ahol cselédsorban olyan munkákat vállalnak, amelyeket az ottaniak már nem akarnak. Egzisztenciát azonban mégis idehaza teremtenek maguknak, a kinn keresett pénzből.
Véleménye szerint az önkormányzat feladata, hogy olyan helyzetbe hozza a vállalkozásokat, hogy azoknak lehetőségük legyen munkahelyeket teremteni.

Helyzetbe kell hozni a mikro- és kisvállalkozásokat.

Szó esett arról, hogy az idei 20 százalékos rezsicsökkentés és a csupán 1,9 százalékos infláció együttes hatásaként a keresetek és nyugdíjak vásárló ereje a tavalyihoz képest mintegy 8 százalékkal nőtt. Kiderült az is egy kérdésre, hogy a nyugdíjakat a kormány jövőre is a nyugdíjtörvénynek megfelelő mértékben emeli.

Lázár János elmondta, szorgalmazza, hogy újítsák fel a község előtt húzódó főutat. Nem segélyt, hanem munkalehetőséget ígért, hangsúlyozva, hogy a földeákiaknak is akkor ment jól, amikor a háztájiban tudták kiegészíteni jövedelmüket. Az új földtörvény ennek érdekében az egyéni, családi gazdálkodókat hozza helyzetbe, az óriás birtokok ellenében. Hangsúlyozta: egy település sorsát az határozza meg, milyen közösségi élet zajlik benne. Nem az dönti el a jövőt, ki milyen politikai meggyőződést követ, hanem az, hogy normálisan gondolkodik-e. Azt javasolta a földeákiaknak, hogy jövőjük érdekében kössenek szövetséget a kormánnyal.

Bárki bármilyen témáról kérdezhetett.

A fórumon résztvevők közül Dékány András, Kurunczi János, Katona Lajos plébános, Hajnal Gábor, Óföldeák polgármestere, Magos Imréné, Herczeg György és Rácz Lajos is tett fel személyes vagy a közösséget érintő kérdéseket.