Hírek

Három órára feltárultak Kiszombor kincsei

Korom András – Kiszombor

A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör nem bízott semmit a véletlenre, valamennyi helyszínen a tagjai kalauzolták végig a nagyszámú látogatót. Mert voltak jó páran, akik nagy merészen felmásztak a recsegő lépcsőkön a jobb sorsra érdemes Rónay kastély tornyába, hogy ne csak a kilátásban gyönyörködjenek, hanem képet nyerjenek arról a lakószinten rendezett kiállítás segítségével, hogyan éltek egykoron a tornyos kastélyban Rónay Móricz, Torontál megye al-, majd főjegyzője, első ispánja, majd vármegyeispánja és családja, aki azután építtetett 1902-ben az eredetileg csak földszintes kastélyhoz tornyot, hogy felesége, Fedrigoni Alojzia leendő fiukkal, Emillel lett várandós. Bár a családfő eredetileg két tornyot képzelt el, egyet a feleségének, egyet a fiának, végül beérték eggyel.

Naplementében a Rónay kastély. Majdnem lebontották.

Persze a kastély mai romos állapotát nem a család okozta, hanem az, hogy azt 1945-ben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség sajátította ki, és itt alakított irodát az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége is, a kastély többi részét pedig “szegény munkások szükséglakása”-ként hasznosították, azok pedig a bútorokat és berendezéseket a parkettát széthordták, feltüzelték de még a kastély melletti díszpark fáit, bokrait is tüzelőnek vágták ki.

A kastély többször is le akarták bontani, míg 1956 után terményraktárként és baromfikeltetőként üzemelt, majd 1971-ben törvénytelenül a Magyar Államtól a Csongrád Megyei ZÖLDÉRT-hez került. Ennek a törvénytelenségnek köszönhető, hogy kastélyt sikerrel perelje vissza a község.

Érdekes előadást hallgattak meg az érdeklők a rotunda, azaz a közel 800 éves körtemplomban Schererné Makra Hajnalkától, a Kiss Mária Hortensia önkéntes pártoló tagjától, akik nem csak a templom és településtörténetét vázolta fel felettébb érdekesen, de felhívta a figyelmet a vakolat alatt talált, mára feltárt régi freskókra is, melyek különböző korokban készültek, s rajtuk a torinói lepel, Szent Hedvig gyermekeivel, Antiochiai Szent Margit a sárkánnyal, illetve egy a kezében tollat fogó, egyelőre azonosítatlan szent (Szent Pál? -tippeltünk) láthatók.

Schererné Makra Hajnalka érdekes előadása a körtemplomban.

A régi magtár pincéjében és két felső szintjén megcsodálhatta mindenki a helytörténeti gyűjteményt, apáink, nagy- és dédapáink egykori használati tárgyait. A szemközti Rónay kúriában pedig egy szoba őrzi azokat a bútorokat, könyveket használati tárgyakat, melyek a csoda folytán megmaradtak a kastély egykori tárgyai közül. Olyan kötet is akadt köztük, melyek egy szegedi hagyatékból került elő, s tért vissza Kiszomborra. Aki nem talált el valamennyi műemlékhez, azt a magtár melletti bronz makett igazította útba.
A látogatók bejutottak ezen a napon az emeletes magtárba is, mely eredetileg is annak épült.

S a legkíváncsiabbak azt is megtudhatták, hogy Kiszombor már az 1400-as években mezővárosi rangot szerzett, s a kis előnevet azért kapta, hogy megkülönböztessék a mai Szerbiában található Zombortól. Igaz azt a ott élők Nagyzombornak hívják, míg Kiszombort a helybéliek és még a makóiak és szegediek is Zomborként emlegetik.

Képeink a kiszombori műemlék látogatásról:

A tornyos kastély és a kilátás a toronyból:

A rotunda, azaz a 800 éves körtemplom:

A helytörténeti gyűjteménynek helyt adó magtár:

A Rónay kúria és a kétszintes magtár: