Makó

Gerizdes büszkesége ma is a Ságvári-szobor


Korom András – Makó

– Hát kérem, ez a fa alatt meghúzódó szobor egy nagy embert ábrázol, aki azonban rossz véget ért. Felakasztották, vagy száműzték? Már nem emlékszem – válaszolta az egyik közeli házban élő nyugdíjas asszony, amikor megkérdeztük tőle, kinek a szobra áll a parkban. Arra azonban jól emlékezett – ahogy azt aztán többen is megerősítették -, hogy a park helyén a hetvenes években, amikor a környező házak épültek, még egy hatalmas gödör volt. Ezt a közeli termelőszövetkezet (talán az Úttörő Tsz) fogatosai töltötték fel –  még szerdán is kommunista szombatot tartva – földdel, majd el is egyengették annak felszínét.

– Ez a Sóvári, akié a szobor, neves makói személyiség volt. Polgármester vagy jegyző, esetleg országgyűlési képviselő. De biztosan tanult ember lehetett, hiszen akkora szeművege van, amekkora csak a sok olvasás miatt lehet – találgatott egy, a téren átkerékpározó bácsi. Név nélkül elárulta, hogy rémlik neki valami az avatásról, azon is nagy emberek lehettek, mert nagy fekete autókkal állták el a kecskéi előtt az utat.

– Dehogy polgármester, dehogy Sóvári! Sasvári Antalt ábrázolja a szobor. Hogy ki volt, azt nem tudom, azt hiszem inkább valami színházi ember, vagy világjáró lehetett. Hallottam, hogy rengeteg nevet használt, és gondolom, hogy nem azért mert csaló lehetett. De kérdezze meg ezt Tóth Feritől a múzeumigazgatól. Az mindent tud! – próbált segíteni egy másik kerékpáros. A két színjózan férfi azért elárulta, hogy vagy harminc éve nézték meg utoljára közelről a szobrot, s olvasták le róla a nevet. Akkor is csak azért, mert feleségeik gyakran üldögéltek, s beszélgettek a park padjain.

Korabeli tudósítás a szoboravatóról. Nem derül ki mivel indokolták a szoborállítást.

Nos ebből a padból mára csak egyetlen egy maradt, az is már rossz állapotban.

Ságvári Endre, az illegális Kommunista Párt lapszerkesztője mellszobrát egyébként 1978. április 2-án vasárnap délben avatták fel. Hadik Anna szobrászművésznek nem ez volt az első makói szobra. Ő készítette a Pulitzer kollégium előtt 1972 óta álló Erdei Ferenc mellszobrot, illetve az 1975-ben avatott Mementót. S végrendeletében fenmaradt alkotásainak zömét megosztva a csurgói és a makói múzeumra hagyta.

Az avatón Ságvári Ágnes, a Fővárosi levéltár főigazgatója, Ságvári Endre húga valamint az akkor még jugoszláviai Ada város küldöttsége jelenlétében – a korabeli tudósítás szerint – Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Hogy mit, az sajnos nem szerepel a korabeli lapokban.

Egyébként az általunk megkérdezett – zömében már 70 év feletti gerizdesiek elmondták: eszük ágában sincs tiltakozni, aláírást gyűjteni a szobor eltávolítása érdekében. Még akkor sem, ha Ságvárinak semmi köze sincs Makóhoz.

Szobor ma is van, virágoskert azóta sincs a parkban.

– Tudom, hogy ő volt, akit ’44-ben egy budai cukrászdában akartqak elfogni a detektívek, de pisztoly ragadott, s végül a tűzharcban agyonlőtték, Nem véletlen, hiszen az akkori illegális kommunista párt tagja volt – ez már egy nevét szintén elhallgatni kívánó, közelben élő mondta. Hozzátette: a város csak profitálhatna az ország valószínű egyetlen közterületen álló kommunista személyiséget ábrázoló szobrából, melyhez szépen ki lehetve vinni a Makóra érkező nyugati turistákat. Azoknak ugyanis szerinte ez legalább olyan érdekes látványosság lenne, mint a budapesti Szabadság téren álló szovjet hősi emlékmű. Ott is mindenki megállt, hogy előtte fényképeztesse le magát.