Makó

Egy fillért sem hozott még a városnak a makói gázmező


Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a hét elején a litván fővárosban az unió környezetvételemért felelős minisztereinek informális tanácskozásán kijelentette: a palagáz hasznosítása átrendezné az energia területét az Európai Unióban. Nagy mennyiségű hasznosítása esetén az EU-nak át kellene értékelnie a megújuló energia kérdéskörét.

A miniszter az MTI-nek elmondta: a tanácskozás magyar szempontból legérdekesebb napirendje a palagáz-kitermeléssel foglalkozott, ezek a szénhidrogének hozzájárulhatnak az EU és így Magyarország importfüggőségének csökkentéséhez.
Emlékeztetett a “hihetetlen értéket” képviselő makói földgázkincsre, amely szintén nem hagyományos szénhidrogénnek minősül, mivel nagy – 5-7 kilométeres – mélységben található, és nem hagyományos feltételekkel termelhető ki.
A magyar álláspont szerint a nem hagyományos szénhidrogének, különösen a palagáz kutatása rendkívüli körültekintést kíván, biztonságos és környezetbarát megoltásokat kell találni a kitermeléséhez. A nagy mélységben lévő gáz kitermelésekor ugyanis kőzetrepesztéses technológiát alkalmaznak, ennek során vizet és különböző adalékanyagokat préselnek be.

A miniszter jelezte: nagyon nehéz felmérni azokat a környezeti hatásokat, amelyek a nagy mélységben lévő gáz kitermelésénél jelentkezhetnek. Példaként említette, hogy Pennsylvaniában a palagáz kitermelésekor elszennyeződtek felszíni vízrétegek. Esetlegesen földmozgásokat és földrengés-veszélyt is jelenthetnek ezek a beavatkozások. Ugyanakkor a palagáz kitermelésénél a szokásosnál jóval több kút kialakítása szükséges, ami táj- és környezetvédelmi szempontokat is felvet.

Próbafúrás Makó határában. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország számára célszerű lenne megvárni a kiforrott technológiák alkalmazását a palagáz-kitermelésben. Emlékeztetett arra, hogy a makói gázmező kutatásához több engedélyt adott ki az állam, és jelenleg is folynak eljárások ezen a területen.

Fazekas Sándor elmondta, hogy az EU több tagállama rendkívül óvatos a kérdéssel kapcsolatban, meg akarják várni a különféle termelési tapasztalatokat. Mások viszont teljesen elzárkóznak, többen is moratóriumot fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban.
A tárcavezető szerint Magyarország egyenlőre semleges álláspontot képvisel az ügyben, nem lehet elutasító, hiszen az a palagázkészlet, amely a magyar földben van, évszázados távlatban képes lenne a hazai földgázellátását biztosítani. Becslések szerint a magyar palagáz-vagyon mintegy 2000 milliárd köbméter, miközben Magyarország éves földgázfogyasztása 10 milliárd köbméter – emelte ki.
A makói önkormányzatnak azonban mindeddig semmiféle haszna sincs abból, hogy a kontinens legnagyobb földgázkészlete rejlik a helybéliek talpa alatt. A terepen egyelőre csak próbafúrásokat végeztek, igaz azok kiterjedése Hódmezővásárhelyig elért – jelezve a mező méretét. A kitermelés azonban éppen az említett nehézségek miatt még nem kezdődött meg. Bevétel egyelőre csak a magyar államnak volt a kutatásból, mégpedig az a koncessziós díj, melyet a próbafúrásokat végző amerikai TXM fizetett.

Makón egyébként 6000 méter mélyen 200 Celsius-fokos gázt találtak, s egyetlen kút fúrása sajtóinformációk szerint ötvenmillió dollárba került.

A palagáz jellemzői

A lebomló szerves anyagokból keletkező földgáz óriási méretű, magasnyomású lencsékben gyűlik össze a mélyben egy-egy geológiai záróréteg alatt. A palagáz apró buborékai azonban a kőzetek pórusaiban rejlenek: szét kell tehát törni a kőzetet, hogy kiszabadulhassanak a gázmolekulák. Makó alatt azonban nem kemény kőzet rejti a gáz, ahogy például az USÁ-ban, hanem mészkő, mely a robbantások után nem törik, hanem csak szivacsos szerzete változik meg, így a kiszabaduló gázt igencsak nehéz a felszínre hozni.

MH-MTI