Hírek

Alvállalkozói láncokat figyel az adóhatóság


Az elmúlt években az őrző-védő tevékenységet végző vállalkozások jellemzően nem foglalkoztattak vagyonőröket, hanem alvállalkozókat vettek igénybe a vagyonvédelmi feladataik ellátásához. Ezek az alvállalkozók pedig további alvállalkozókkal szerződtek, így egy hosszú láncolat alakult ki. A láncolat legalján szereplő társaságok ténylegesen alkalmazták a vagyonőröket, azonban nem tettek eleget járulék, valamint áfabevallási- és fizetési kötelezettségüknek. A 2012. január 1-jei hatállyal bekövetkezett törvényi változást követően a megrendelést elnyerő fővállalkozók már csak egy alvállalkozót vehetnek igénybe. Az így kieső alsó láncszem pótlására kerültek az adókikerülés céljából kialakított rendszerbe a munkaerő kölcsönző cégek.

A vizsgálatok tapasztalatai szerint egyes munkaerő kölcsönző társaságok több száz, esetenként ezer fő fölötti számban alkalmaznak munkavállalókat. Ezek a cégek viszonylag rövid ideig – néhány hónapig, maximum egy évig – tevékenykednek, így anélkül, hogy a konkrét munkavállalók szolgálati helye, munkahelyi vezetője változna, mindig más-más társaság lesz a munkáltatójuk.

Némely munkaerőt kölcsönadó társaság nem a saját alkalmazottak kölcsönadását végzi, hanem egy másik munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottait – a számlákon szereplő jellemző  megnevezés szerint „átirányított” munkaerőt – kölcsönzi tovább, amely azonban jogszabályba ütköző cselekmény. Mindezt egy olyan háromszereplős szerződéssel igyekeznek leplezni, mely szerint a munkaerőt továbbkölcsönző társaság különböző adminisztratív szolgáltatásokat nyújt a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan, úgy mint a bérek utalása az alkalmazottaknak, vagy „minőségbiztosítás”. Mivel a vagyonőröket a munkaszerződés szerint alkalmazó társaság nem tesz eleget járulék, valamint áfabevallási- és fizetési kötelezettségének, így ténylegesen továbbra is a korábbi évek gyakorlatának megfelelő láncolat kialakítása valósul meg. Ennek célja is a korábbival azonos, vagyis az adó- és járulékfizetési kötelezettség elkerülése.

A fenti adókikerülési technika, a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégek bemutatott működése rendkívüli károkat okoz a költségvetésnek. Az alkalmazottak ugyanis természetbeni egészségbiztosításra – orvosi ellátásra – jogosultakká válnak pusztán a társadalombiztosítási rendszerbe történő bejelentéssel, annak ellenére, hogy a cégek a vállalkozást terhelő járulékokat, a dolgozóktól levont közterheket nem fizetik meg. Az állami bevételeket megrövidítik ezek a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó társaságok  azáltal is, hogy a kibocsátott számláikon szereplő több tíz, esetenként száz millió forintot is meghaladó általános forgalmi adót nem vallják és nem fizetik be a költségvetésbe. 

Az ellenőrzések tapasztalata azt mutatja, hogy a vizsgált munkaerő-kölcsönző társaságok a kölcsönzött munkaerőnek a döntő hányadát – 90-95 %-át – őrző-védő tevékenység céljára bocsátották rendelkezésre, míg a fennmaradó néhány százaléknyi létszám a gazdasági szféra más-más területén dolgozott. Az előző esetben a cél egyértelműen az adókötelezettségek elkerülése, míg más tevékenységi körökben – takarítás, pékség – működő, munkaerőt kölcsönvevő társaságok jellemzően teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket a munkaerő kölcsönzés tényéről az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a NAV-nak, ellentétben a munkaerőt kölcsönvevő őrző-védő vállalkozásokkal.

KH