Rózsa Virág – Makó
– A sikeres emberek titka a stressz átalakítása az életenergia, kreativitás és fiatalság forrásává – fogalmazta meg a stressz jelentőségét dr. Szűcs Edit, a makói kórház gyermek és felnőtt pszichiátere.

– A stressz kutatásában Selye János nevéhez fűződik az ösztönző, pozitív stressz és a káros stressz fogalmainak megkülönböztetése. A mai ember hajlamos a stressz fogalmát úgy értelmezni, mint az egyén testi és lelki egészségét károsító hatást, pedig fontos szerepet játszik az alkalmazkodásban, a szervezet “tréningben” tartásában. A stressz fogalma sokrétű jelentéssel bír – fejtette ki a főorvosnő.

– A hírekben, beleértve a tudományos és a szakmai sajtót is többnyire azt halljuk, hogy a stressz veszélyes. Az életünkre tör és minimálisra kell csökkenteni, hogy egészségesek és hosszú életűek legyünk, de ez csak egy része a történetnek. Romboló lehet, ha nem készülünk fel rá és nem dolgozzuk fel. Ugyanakkor a megfelelően feldolgozott stressz pozitív erőforrás, ami segítheti a haladásunkat, szinten tudja tartani a teljesítményünket. Példa erre a sport, az üzleti élet, a hadsereg. A stressz a jónak is az egyik lehetséges erőforrása. A versenystressz energiával tölti fel az embert, felébreszti a belső erőtartalékainkat és az önfegyelmünket. Felerősíti a reflexeinket, fizikai képességeinket és a szellemi tevékenységünket.

A stressznek lehet pozitív és negatív hatása is. A káros stressz leggyakrabban olyan lehet, mint például a megromlott családi vagy munkahelyi légkör vagy a megélhetési problémák. A szorongás a legszembeötlőbb tünete. Ha azt észleljük magunkon, hogy képtelenek vagyunk pihenni vagy aludni, ingerlékenyekké válunk, hajlunk a dühkitörésekre, figyelemzavar, fokozott éberség kínoz felfokozott ijedősséggel akkor érdemes orvoshoz fordulni, mert a tartós szorongás depresszióhoz vezethet.

Kiemelten fontos a krónikus, poszttraumás stresszorok és az akut stresszreakciók – beleértve a gyászreakció – felismerése és kezelése, mert komoly betegségeket előzhetünk meg vele. Ha már nincs több tartaléka a szervezetünknek, akár súlyos betegség is kifejlődhet (pl. magas vérnyomás, mentális zavar, tumoros megbetegedés).
A főorvosnő elmondta, hogy a stresszkezelésre jól bevált terápiák léteznek, például az asszertiv kommunikáció vagy a strukturált problémamegoldás módszerének megtanulása is.

A Petőfi park tava is nyugtatóan hat a maga természetességével. (Fotó: Makó Híradó)
 

Néhány tipp a stressz kezelésére

Az asszertív kommunikáció lényege, hogy hatékonyan fejezzük ki magunkat és az álláspontunkat, miközben tiszteletben tartjuk mások jogait és véleményét. A stressz menedzselésében segíthet, főként, ha túl sokat vállalunk magunkra, mert nehezen tudunk nemet mondani és emiatt konfliktusok alakulhatnak ki – ha nem a munkahelyen, akkor a családban.

Néhány tipp az asszertív kommunikációhoz. Hatékony elsajátításához érdemes szakemberhez fordulni.
– Ismerjük ki saját kommunikációs stílusunkat. Szeretünk-e véleményt nyilvánítani vagy inkább csendben elvagyunk? Tudunk-e nemet mondani, amikor már úgy is túl sok feladatunk van?
– Gyakoroljunk nemet mondani. Ha nehezen megy, próbáljunk egy finomított változatot. “Most nem tudok ezzel foglalkozni.” Egyértelműen kell kifejezni magunkat, ne kerteljünk. Ha szükség van a magyarázkodásra, az rövid legyen.
– Próbáljuk el a tipikus szituációkat egy baráttal vagy kollégával.
– Fejlesszük a testbeszédünket. Üljünk egy egyenesen, de egy kissé előredőlve. Rendszeresen tartsunk szemkontaktust, de ne állandóan.
– Normális konfliktus reakció a düh, a frusztráció vagy a sírás, de ezek gátlhatják a konfliktus megoldását. Ha érezzük, hogy jelentkeznek ezek a tünetek, várjunk egy kicsit és nyugodjunk le. Lélegezzünk lassabban, határozott, de nem emelt hangon szólaljunk meg.
– Először egyszerűbb szituációkban gyakoroljuk az asszertivitást, például egy baráttal és értékeljük ki magunkat, mielőtt egy nehéz munkahelyi szituáción alkalmaznánk.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest