Makó

Kormánysegítség a makói Hagymatikum bővítéséhez


Korom András – Makó

Lázár János elmondta: nem csak az autópálya minél előbbi befejezését támogatja a kormány, hanem Buzás Péter Makó polgármestere és Mágori Józsefné, a térség országgyűlési képviselője kérését is, hogy megvalósuljon a makói elkerülő út, párhuzamosan az M43-as sztráda országhatárig tartó részének befejezésével. Az elkerülő építése 2014-ben elkezdődik.

Fontosnak nevezte, hogy az organikus épített örökség a magyar kultúra része legyen, ezen belül kiemelt figyelmet kapjon Makovecz Imre életművének és hagyatékának ápolása és megőrzése. Ezért a kormány nevében felvette a kapcsolatot a Makovecz-irodákkal, felmérve,  a halála miatt milyen munkái maradtak befejezetlenül. Három terve marad hátra, melyek Komáromot, Szekszárdot és Makót érintik. A Maros-parti városra vonatkozóan két terv maradt meg, az egyik városi könyvtár fejlesztésével, a másik a fürdő  bővítésével kapcsolatos. Lázár János azt ígérte, javaslatot terjeszt a kormánynak arról, hogy 2013-2014-ben hogyan valósíthatók meg Makovecz Imre tervei Makón, Szekszárdon és Komáromban. A kormány egyébként azt is tervezi, hogy a neves építész által tervezett, a sevillai világkiállításra épült ma funkció nélküli magyar pavilont lebontják, és azt Budapesten újra felépítik.

A magyar gazdaság élénkítésével kapcsolatos tervekről elmondta: Brüsszellel megállapodtak abban, hogy 2014 és 2020 között Magyarország 8 ezer milliárd forintos támogatást kap, ennek 60 százalékát költik el gazdaságélénkítésre, míg 40-et más társadalmi célokra. A 60 százalék 14-15 százaléka kerül Csongrád megyébe. Az jelenlegi uniós ciklus gyakorlatával ellentétben a következőben számítanak a hazai vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek gazdaságélénkítő ötleteire.

A rendezvény résztvevői. A szerző felvétele.

Lázár János hozzátette, a gazdaságfejlesztési célokat összekötik a területfejlesztési célokkal, lebontják a beruházások megvalósítását akadályozó bürokráciát, s olyan fiatal magyar szakemberekre bízzák az uniós pénzek felhasználásának koordinálását, akik a hazai érdekeket képviselik Brüsszelben, nem a brüsszelieket idehaza. A gazdasági szereplők számára is kedvezővé teszik a hazai energiaárakat, azaz az áram és a gáz árát, hiszen – mint mondta – a külföldi befektetőket ma már nem a hazai munkabérek és az adók mértéke, hanem az energiaárak érdeklik.

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001.

(A konferencián elhangzott előadásokról honlapunk látogatói holnap olvashatnak beszámolót.)