Makó

Sonkaevés előtt – óraátállítás


Az óraállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák, és ha a nap által sugárzott “ingyenes” fény nagyjából egybeesik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak – jellemzően reggel 7 és este 10 óra között – minél inkább közelítsen a természetes nappali világosság idejéhez.

Az alternatív időszámítás  Magyarországon először 1916-tól 1957-ig működött, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal. Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, és ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be, 1976-ban, a példát számos európai ország követte.

Magyarországon 1980 óta működik a rendszer, a mindenkori fogyasztási adatok alapján a tavaszi óraátállítást követően 1-4 százalékkal (1000-5000 MWh) csökken a fogyasztás, az októberi visszaállítás pedig nem okoz többletfogyasztást, így éves szinten 100-120 GWh-val kevesebbet fogyaszt az ország.

1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, közép-európai idő szerint 2 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.)

A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják arra hivatkozva, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások – az emberek többet néznek tévét – és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, ami megváltoztatta a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Mindeközben az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, statisztikák szerint az ezt követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.
A vasárnap életbe lépő nyári időszámítás Európában október 27-éig tart.

BH