Makó

Páger Antal, aki kétszer is sztárrá vált


 

Korom András-Makó
Emléktábla hirdeti a makói Páger Antal utca egyik házának falán, hogy itt született 1899. január 29-én Páger Antal legendás színművész. Az utca idősebb lakói emlékezete szerint Páger Sándor csizmadia és felesége Czimbrik Rozália, a helyi Hollósy Kornélia színház jegyszedője nem a ház utcai frontján, hanem egy udvari épületben laktak, itt született meg fiuk. A szülők hét gyermeke közül négy korán meghalt.
A felnőttként Téni bácsinak becézett Páger Antalt gyermekként kezdte érdekelni a festészet és a zene. Olyannyira, hogy mindkettőt nagy odaadással és szorgalommal művelte, mindaddig, míg édesapja, aki a művészek életét léhának tekintette. egy alkalommal össze nem törte fia hegedűjét és festőállványát.
Páger Antal érdeklődését művészetek iránt édesanyja keltette fel, aki mint jegyszedő számtalan alkalommal elvitte őt a helyi színházba. Mégsem művészi pályára készült, hiszen érettségi után előbb a pesti egyetem orvoskarára akart bejutni, de mert nem volt elég hely, pályát módosított, s a jogi karra iratkozott be. Csakhogy a szeptemberi évnyitóig nem maradt Pesten, hanem hazautazott, s fellépett néhány helyi műkedvelő előadáson – csak úgy szórakozásból. Maga is meglepődhetett, amikor a székesfehérvári színház titkára egy fellépése után azzal kereste fel, hogy színésznek szerződtetnék. Págert nem kellett nagyon kapacitálni, a titkár kezébe csapott.
Fehérvári színészéletét az I. világháborús olaszországi szolgálat szakította meg, majd 1919-ben visszatért a koronázó városba. Az 1922-es évadtól már a kecskeméti színház dobogóján formálta meg a szerepeket, majd egy-egy évig a pécsi és a nagyváradi közönség élvezhette játékát. 1926 és 1930 között a Szegedi Nemzeti Színház társulata tagja volt, s nem csak a kőszínházban, de környékbeli faszínházakban, így Hódmezővásárhelyen és Makón is vendégszerepelt.
Budapesten vált igazi sztárrá, ahová 1931-ben Beöthy László színigazgató hívta. Páger először Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban játszott egy-egy évadot. 1937 és 1939 között már hatalmas gázsit, 250 pengőt kapott a Vígszínházban fellépésenként – és dőlt a közönség azokra előadásokra, melyeken ő is szerepelt.
Persze az igazi sikert, a közönség döntő többségét a mindenhová eljutó filmekben érte el. Első ilyen főszerepét a Kabos Gyulával és Dajka Margittal 1932-ben forgatott Piri mindent tud című vígjátékban kapta. Bár az megbukott, s ezért majdnem felhagyott a filmezéssel, életében végül kétszáznál is több mozi- és tévéfilmben állt a kamerák elé. A rendezők ideális színésznek tartották, hiszen pontos és megbízható volt, aki ráadásul hitelesen tette szerethetővé az általa megformált karaktereket.

Jelenet a Fűre lépni szabad című filmből. Partnere Sinkovits Imre


1933-ban vette feleségül Komár Juliskát, s házasságukból két lányuk született: előbb Judit, majd Júlia.
Páger ugyan egyik párt tagja sem volt, de nem rejtette véka alá antiszemita nézeteit, így az orosz front közeledtével családjával együtt elmenekült, s végül Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott, s több kiállításon is szerepelt, majd 1948-54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt – közösen szervezve a társulatot a szintén ide menekült Szeleczky Zitával. Az emigráns színészekből és amatőrökből összeállt társulat azonban hosszú távon nem volt sikeres.
Págert, akinek 112 filmjét 1945 után azonnal betiltották Magyarországon, hosszas tárgyalásokkal és különféle garanciákkal éveken át próbálgatta hazacsalogatni a kommunista kulturkormányzat. Végül, miután garantálták, hogy visszakapja egykori villáját, s folytathatja színházi munkáját, 1956 augusztusában különgéppel hozták haza. Hatalmas meglepetésére ugyanolyan sztárnak tekintette a nagyközönség, mint mielőtt emigrált. Első fellépését hatalmas tapsvihar fogadta, s újabb és újabb film- és tévéjáték főszerepekkel halmozták el.
Másodjára is megnősült, feleségül vette Szilágyi Bea színművésznőt, a Színház és Filmművészeti Főiskola tanárát, a Színház és Filmművészeti Szövetség főtitkárát.

Páger Antal és második felesége sírja a Farkasréti temetőben. (Fotó: wikipedia)

A kollégái között rendkívüli népszerűsége miatt Téni bácsinak becézett, közkedvelt Kossuth-díjas színművész 1986-ban hunyt el Budapesten.
A makói önkormányzat 1991-ben alapította meg a rá emlékező Páger Antal Színész-Díjat, melyet vasárnap délelőtt 11-kor, a Hagymaházi ünnepségen adnak át Cserhalmi Györgynek.