Hírek

Szélmalomharc a makói kóbor kutyákkal


 

Korom András-Makó

– Egyszerűen nem lehet végigmenni szinte sehol sem az utcán, hogy ne csapódna mellém egy vagy két kutya. És nem ugyanazok, mindig mások – panaszolta az Aradi utcán naponta többször is végighaladó Tóth Ferencné. A nyugdíjas asszony egyébként kutyabarát, odahaza két keverék ebet is tart. – Lehet, hogy megérzik rajtam a házi kutyák szagát, nem tudom, de valamiért mindig rám ragadnak.

– Engem már kergetett meg egy olyan farkaskutya, melyen se póráz, se nyakörv nem volt. A Kórház utcai rendelőben voltam valamelyik este, s alig jöttem ki onnét, máris ott vicsorgott mögöttem. Szerencsére a bejárat előtt várt a kocsival a férjem, aki még idejében nyitott ajtót. A kutya – csöppet sem barátságosan – vagy háromszor felugrott a felőlem lévő ajtóra, karmai csikorogtak az üvegen – osztotta meg velünk rossz élményeit Nagy Katalin.

Gazdátlan tacskó a Szent János tér és a Szegedi utcák sarkán. A szerző felvétele

 

Kóbor kutyát nem kell keresni a városban, bármerre jártunk, azok maguktól bukkantak fel, akár a belváros kellős közepén, akár Gerizdesben, akár a Honvédban vagy a Bajcsy lakótelepen voltunk. Gazdájuk egyik helyen sem tűnt fel, még azoknak az ebeknek sem, melyeken póráz volt, vagy anélkül, esetleg egy madzaggal a nyakukban közlekedtek. A helyiek tudomása szerint egyébként a Damjanich utcán szedett le legutóbb kerékpárjáról egy huszonéves lányt egy magáról megfeledkezett kóbor kutya.

A város ugyan gyeptelepet üzemeltet és gyepmestert is foglalkoztat (ha másból nem, de a múlt heti gyeptelepi botrányból ezt már az egész ország tudja), működik helyi állatvédő egyesület is, igaz ők menhely hiányában csak15 ebet tudtak elhelyezni, ám az utcán nem csökken a kóbor kutyák száma.

– Egy-egy fellángolás viszi előre tagjainkat, majd amikor elfogy a pénz, elfogy a lelkesedés is – jellemezte a helyzetüket Vargáné Martonosi Zsuzsanna, a Makói Állat- és Természetvédő Egyesület elnöke. Mint mondta, miután kellő anyagiak hiányában évekkel ezelőtt megszűnt a menhelyük, csak egy magánháznál tartanak 15 kutyát. Viszont működtetnek internetes oldalt, s van forró számuk is, ahová be lehet jelenteni az elveszett állatokat. Azok keresésében ők is részt vesznek, sőt a helyi rádióban is meghirdetik a keresett ebeket. Az elnök asszony szerint a kóbor kutyák elleni megoldást jelentené, ha a gazdák ivartalaníttatnák azokat az ebeiket, melyektől nem szeretnének szaporulatot.

Dr. Sebő Ottó állatorvos, a Makói Kisállat Ambulancia tulajdonosa, aki már több mint olyan 600 chipet ültetett be a kutyákba, melyek segítségével azonosítani lehet majd azokat, azonban azt mondja, hogy nem ez a legjobb megoldás.

– Azok ültetik be a chipet, akik amúgy is vigyáznak az ebeikre. Szerintem Makón nem miattuk, hanem azok miatt van olyan rengeteg kóbor kutya, akik az egyébként két évtizede kötelező veszettség elleni védőoltásra sem viszik el ebeiket. Vagy mert nincs rá 3500 forintjuk, vagy mert nem is érdekli őket. Ezek a kutyák verődnek csapatokba, s kóborolnak aztán városszerte. Az állatvédők dugig vannak , ezért a legoptimálisabb megoldás a jelenlegi jogszabálynak megfelelő gyakorlat: azaz, hogy a gyepmester befogja őket, a két hétig őrzik azokat a gyeptelepen, majd – ha nem jelentkezik a gazdájuk vagy egy örökbefogadó -, elaltatják azokat – mondta dr. Sebő Ottó állatorvos.