Hírek

Nem fog ráfázni, korrektebb lesz áfázni


A tájékoztatás szerint a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak elegendő az általa végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfát abban az időpontban megállapítania, amikor az adót is tartalmazó ellenértéket részére megtérítik. Megtérítésnek minősül az az eset is, ha az ellenértéket nem megfizetik, hanem az abból származó követelését engedményezi, elengedi az adóalany, vagy az más módon szűnik meg (részletfizetés esetén az adófizetési kötelezettség is a megfizetett részlethez igazodik).

Az Áfa. törvény alapvetően teljesítési szemléletű, vagyis a teljesítés időpontja keletkezteti az adófizetési kötelezettséget. A pénzforgalmi elszámolás választása ehhez képest könnyebbséget jelent, hiszen az áfa megfizetése ekkor pénzforgalmi szemléletben történik, vagyis azt elegendő az ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor megállapítani.

Pénzforgalmi elszámolás az alábbi feltételek együttes fennállása esetén választható:

– az adóalany összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg;

– összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő pénzösszeget;

– gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;

– nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt;

– nem választott alanyi adómentességet.

Az Áfa. törvény bizonyos ügyletek tekintetében kizárja a pénzforgalmi elszámolást. Nem alkalmazható a pénzforgalmi elszámolás a zárt végű lízingügyletekre, a közösségi adómentes termékértékesítésekre, valamint a mezőgazdasági-, utazásszervezői-, és a viszonteladói tevékenységekre.

A pénzforgalmi elszámolás alkalmazhatóságának feltétele, hogy az ügylet teljesítését tanúsító számlán az adóalany a pénzforgalmi elszámolás tényét feltüntesse. Nagyon fontos, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany adólevonási joga is a pénzforgalom szerint alakul, tehát azt leghamarabb az ellenérték megtérítésének időpontjában gyakorolhatja. Ez egyrészt azt eredményezi, hogy a fizetendő adóját elegendő az ellenérték részére történő megfizetésekor megállapítania, másrészt viszont kötelezettséget is jelent, hiszen a levonási jogát is csak abban az esetben gyakorolhatja, ha a beszerzésének ellenértékét kiegyenlítette.

Amennyiben a beszerző olyan számlát kap, amelyen az értékesítő feltüntette, hogy a pénzforgalmi elszámolást alkalmazza, akkor a beszerző adólevonási joga csak a pénzforgalmi elszámolást választó értékesítő által fizetendő adó megállapításának időpontjában keletkezik. A beszerző adólevonási jogának gyakorlásához elengedhetetlen tehát, hogy a számlát kiegyenlítse. Ezzel szemben nincs akadálya annak, hogy a beszerző a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanytól kapott számlát költségként elszámolja.

A pénzforgalmi elszámolást naptári évre lehet választani, de az Áfa. törvény lehetővé teszi az évközben adóalannyá váló adózóknak – az adóalanykénti nyilvántartásba vétel időpontjával egyidejűleg – a pénzforgalmi rendszer évközbeni választását.

A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás első alkalommal 2013. január 1. napjától alkalmazható.

KH