Hírek

Torok torok ellen: nők és férfiak ivóversenye


Az nem túl meglepő, hogy előszeretettel tartottak birkózóversenyeket, és az sem, hogy kővel, vagy inkább sziklával mérték össze súlyemelő erejüket. A puszta erősportok mellett azonban a technikának is engedtek teret: labdajátékaik szintén voltak. Igaz, elsősorban a rögbihez hasonlóak, nem túl finomkodó, hanem egésztestes ütközéseket is megengedő fajtájúak, ám akadt olyan is, amelyet a gyeplabdához hasonlóan ütőkkel játszottak. Ugyanakkor ezeken a mérkőzéseken gyakran ugyanúgy elfajultak a dolgok, ahogy a többin, és súlyos sérüléssel vagy halállal végződtek.
Tizenharmadik századi skandináv regék “sportrovata” beszámol egy esetről, amikor egy 12 éves fiú, név szerint Egill kikapott ütős labdajátékban egy nála egy esztendővel fiatalabb gyerektől. Egill nemigen tudott veszteni: ütőjével nekitámadt ellenfelére, aki azonban visszaverte. Erre Egill elment és egy fejszével tért vissza, amellyel agyonvágta legyőzőjét.
Azért a puszta ész is számított a nemcsak rablóportyázásból, hanem kereskedésből élő vikingeknél. Jó pár társasjáték táblája került elő csónaksírokból, de nemcsak azokból.
Feltehetően a leggyakoribb versenyszám mindazonáltal az ivászat volt, amelyen női mezőny is összemérte álló- vagy ülőképességét. (A gyengébb nem az erőviadalokon jobbára csak nézőként vett részt.) Az ivópárbaj általában sörrel folyt, de mézsörrel és néha borral is összemérték kapacitásaikat a viking férfiak és asszonyok.

MH-MTI